A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
395 ugyanúgy élt, mint mi, meghalt és föltámadt. Figyeljünk föl erre a hívásra, és Timóteusz példáját követve éljünk, mint ő, akit Isten emberének nevez a szent író. Az Isten embere nem a pénz után sóvárog, hanem igazságos lelkűiét, életszentség, hit, szeretet, türelem és szelídség jellemzi életét. Az Isten embere nem menekül a világból, hanem a világban él, használja a földi javakat, de nem kizárólag saját kényelmét és jólétét keresi, hanem figyelemmel van embertársaira, főleg azokra, akikkel mostohán bánt az élet. Ez a pálfordulás nemcsak a gazdagok, hanem mindnyájunk feladata. Ne a világ elvei szerint önzőén éljünk, hanem Isten szavát és az Isten által elénk tárt követendő példát, Jézus Krisztust követve, mások javát keresve egyengessük utunkat az örökkévalóság felé. Október 5 - ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP „AZ IGAZ ÉLNI FOG HŰSÉGÉÉRT” (Hab 2,4.) Aszentmise olvasmányai: Hab l,2—3;2,2—4;2Tim 1,6-8.13-14; Lk 17,5-10. Jézus nyilvános működése alatt több időt töltött közvetlen tanítványaival, és ez idő alatt átadta nekik Isten országáról szóló tanítását. Az apostolok belátták, hogy a feladat — „jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod” — többet kíván, mint egyszerű emberi nekibátorodást. Ezért fordulnak Jézushoz, és kérik: „Növeld bennünk a hitet!” Lehet, hogy úgy képzelték a hitet, mint valami mágikus erőt, amelyet megkapnak, és annak birtokában, emberfeletti erővel rendelkezve, csodás módon eredményes lesz a működésük. Jézus válaszában figyelmüket eltéríti önmagukról, és Isten felé fordítja. A hit Istenben való bizalom. Azt az embert, aki elismeri szegénységét és tehetetlenségét, és bizalommal fordul Istenhez, Isten megsegíti, és benne és általa kinyilvánítja dicsőségét. Ez volt Jézus élete is: A Te akaratod legyen meg ... A Te kezedbe ajánlom telkemet. Es ezért a feltétlen hűségért és bizalomért Isten örök élettel ajándékozta meg a feltámadásban. Ezt az Istenben való bizalmat hangsúlyozza a kötelességteljesítésről szóló példabeszéd is. A szentírás az Isten és ember közötti viszonyra úgy utal, mint szövetségre. A szövetség a barátságot, testvériséget, kölcsönös bizalmat juttatja eszünkbe, ahol mindenki megteszi a maga kötelességét, és ennek következtében élvezi a neki kijáró előnyt. A szövetség a mai elgondolás szerint egyenlő felek között történik. A régi Keleten szokásban volt a szövetség egyenlőtlen felek között is: a hatalmas pártfogást ígért a gyöngének, a gyönge viszont a hatalmas