A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-08-01 / 8. szám

338

LELKISÉG

Békési István

HAVI IMASZÁNDÉKOK

ÁLTALÁNOS:. . . a szabad idő és a hétvégek megszenteléséért.

Első látszatra furcsának tűnik ez a havi szándék; hiszen a világon nagy a száma azoknak az embereknek, akiknek hét napot kell dolgozniok, hogy megéljenek. Más országokban sokan nem dolgozhatnak, ha akarnak sem, mert nincs munka. Nagyon sok ember előtt tehát ismeretlen fogalom, hogy neki szabad ideje lenne, szabad hétvége és szabad fizetett vakációja. Az Egyház azonban minden hívő Egyháza. Főleg a nyugati világban odáig fejlődtek a gazdasági állapotok, hogy a munka nem sok időt vesz igénybe; tehát sok szabad idő marad minden nap. Ötnapos, néha négynapos munkahét van, tehát biztosítva van a hosszú hétvége. A nyugati fejlett országokban nemcsak a gazdagoknak, hanem a munkásoknak is megvan a fizetett szabadságuk.

A szabad idő felhasználása nem egyszerű feladat; imádkoznunk kell tehát, hogy megtaláljuk a helyes módját. Sok ember itt a nyugati világban olyan munka lázban él, hogy nem akar időt szakítani magára; dolgozik, töri magát, hogy megszerezzeazt,amit szeretne majd később élvezni; de mire az élvezés ideje, évei eljönnének, tönkrement az egészsége. Másutt a szabad időnek a felhasználása újabb munkát és újabb idegterhelést jelent. Összecsomagolnak, kocsiba raknak mindent, kimennek a víkendházba, ott megint kipakolnak és elrendezkednek; egy-két nap múlva összecsomagolnak, mennek haza, otthon megint kicsomagolnak. Négyszeres pakolás, izgalom, kiabálás, idegölő rohangálás történt ahelyett, hogy megpihentek volna. Nagy kísértés ez is: azt hiszik, hogy a szabad idő, főleg a vakáció tiszta élvezése adva van; de közben elfeledkeznek önmaguk fizikai kipihenése mellett a lelki gazdagodásról, a lelki építésről. Az ember talán jól lebarnul, mert a napon volt, jól kipihente magát, mert sütkérezett, tele van emlékekkel, hol mit evett, és hol mit ivott; de ha fölteszi magának a kérdést, hogy az egésznek mi értelme volt és mi haszna, nem tud rá választ adni.

Szentséges Atyánk, mikor az Úr Jézus názáreti életéről beszélt és annak az életnek a megszenteléséről, kiemelte azokata döntő szem-