A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-06-01 / 6. szám

270 megszűnt a vasgyár, és a gyártelepen a lakások tulajdonost cseréltek. A változás közben Roebling minden magyar jellegét elvesztette. Lelki bensősége, szépsége, kedvessége azonban megmaradt, és a mai napig, immár negyvenöt éve, akis falu­ban van a magyar ferencesek „anyaháza” Amerikában. A háború alatt a néhány páter és laikus testvér New Jerseyben, New Brunswickon, Cartereten és Alphán apostolkodott. 1944-ben Milwaukeeba hívta őket Kiley érsek, a jótevőjük, aki Roeblingot nekik adta. A kis csoport leghíresebb tagja, Kiss Szaléz, 1942-ben, honvágytól hajtva, visszatért Magyarországra. Vele kezdődött 1946-ban a „gyön­gyösi eset”, melyet hivatalosan a magyar egyházüldözés kezdetének tartanak a történészek. A háború végével gyökeresen megváltozott minden. A testvérek, akik külföldön éltek, és akik a kommunizmusból menekültek, csaknem mind Ameri­kába jöttek. A rend generálisának rendelkezéséből a hazán kívül élő magyar test­vérek, tekintet nélkül rendtartományi tagságukra, az amerikai közösségnek, a Kapisztrán Komisszariátusnak lettek a tagjai. 1951-ben Amerikába jöttek a Kíná­ból kiüldözött misszionáriusok is. Hely és munka kellett az újonnan érkezőknek. A testvérek száma több mint negyvenre duzzadt. Ebben az emberözönlésben a Bölcsesség kedvessége intézte, hogy — mint Szabó Szerén mondta — olyan egyének jöttek, akik „istenadta tehetséggel ren­delkeztek”, és személyes erényeikkel és munkájukkal „a közösség legfőbb erőssé­ge” lettek. Köztük volt Király Kelemen, Szabó Szerén, Gál Gedeon, Thun Albin, Fonó Alipius, Mandl Maximus, Kilián Csaba. Ennek a két utolsónak az egyénisé­ge, tudása, munkája hamarosan fémjelezte az egész közösséget. A Bölcsesség ked­vességéből enyém volt a gond, és nekem jutott az elismerés mindazért, ami tör­tént. A generális atya kimondott akaratából én voltam az elöljáró 1950-től 1958- ig. Gáspár János, a bölcs magyar pap, passaici plébános szokta mondani: „Szent Ferencnek magyar virágoskertje lett Amerikában! ” (Folytatjuk.) 1. Tudod-e, hogy mikor és hol alapították az első magyar katolikus árvaházat? 2. Tudod-e, hogy amikor a pápa 1773-ban feloszlatta a jezsuita ren­det, ez nagyjából mit is jelentett Magyarországon, többek között a nevelés területén? 3. Tudod-e, mikor indult az első magyar katolikus napilap? 4. Tudod-e, melyik az a Magyarországon ma is működő tanító rend, amelyet 1860-ban alapítottak? 5. Tudod-e, mikor alakult és mi volt a Szent Imre Kör? 6. Tudod-e, mikor és hol volt az első magyar katolikus nagygyűlés? 7. Tudod-e, ki és mikor alapította meg a magyar keresztény mun­kásegyesületet? 8. Tudod-e, mit alapítottak közösen Majláth Károly, Prohászka Ot­tokár püspökök és Kanter Károly prelátus 1903-ban? 9. Tudod-e, mikor állították fel a budapesti pápai nunciatúrát?

Next

/
Thumbnails
Contents