A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-06-01 / 6. szám
259 tül. Szédületes munkáját persze munkatársak igénybevételével végezte. Az ausztriai misszióra 12 társsal indult: voltak köztük tolmácsok, titkárok (a levelezés, röplapszerkesztés munkájához). Beszédeit latinul mondta, és tolmács fordította a nép nyelvére; de ezen a módon is lenyűgözte hallgatóságát azzal, hogy mindig a lényegre ment, és igen szemléletesen beszélt. A szónoki tevékenység mellett, mint már említettük, valláspolitikai küldetéseket kapott, rendi elöljáró volt, röp- iratokat és nagyobb műveket írt, széleskörű levelezést folytatott, mindenféle (jogi, társadalmi) problémák megoldásán fáradozott, a betegeket látogatta. Szinte állandóan országgyűlések, városi terek, vásári összejövetelek forgatagában élt — és ugyanakkor munkatársaival együtt következetesen és kitartóan vigyázott imaéletük összeszedettségére. Egy válságos kor, a 40 évig (1417-ig) tartó nyugati egyházszakadás belső felszámolásában segítette az európai keresztény világot. A róla készült korabeli festmények szinte a fénykép pontosságával mutatják be, hogyan nézett ki aszketikus alakja élete utolsó éveiben. Egy kevésbé ismert népénekünk — Tinódi Lantos Sebestyén dallamára, XX. századi szöveggel — így jelöli meg helyét történelmünkben: A pogány nékünk már sírhelyet nézett, Akkor jött hozzánk barátnak s vitéznek. Hogy sírba dőljünk: nagy Hunyadink kardja Éső nem hagyta. A pergamoni gyülekezet kísértésektől terhes világban él. János apostolnak Pathmosz szigetéről szétküldött körlevelében Krisztus ezt mondja: „Tudom, hol van a lakóhelyed: ahol a Sátán királyi széke van." (Jel 2,13.) Valószínűleg célzás az Augustus-szentéiyre, a császárimádás helyére. Említés történik egy első vértanúról, Antipászról is, aki talán megtagadta a császárkultuszt. Krisztus tehát ezt mondja: „Tudom, hol van a lakóhelyed." Ez a mondása maradandóan szól minden közösségnek és minden egyedi kereszténynek. Ő tudja, milyen körülmények között él Egyháza, gyülekezete. Olyan világban, amelyet az elvilágiasodás hulláma borít el, amely Istent igyekszik elfelejteni; önhatalmú világ, amely kizárólag önmagából akar élni. Olyan világ, amely lenyűgöző ajánlatokkal áll elő. A hitet fenyegető veszély alattomos, és magát az életet fenyegeti. Fennáll a veszélye a hamis alkalmazkodásnak, a fokozódó engedményeknek. Szinte észrevehetetlenül elmosódik a világos hitvallása pluralizmus tengerében. És Krisztus azt mondja: „Tudom, hol van a lakóhelyed: ahol a sátán királyi széke van. De ragaszkodói a nevemhez, és nem tagadtad meg az én hitemet Antipász napjaiban sem, aki hű tanúm, akit megöltek nálatok,ahol a sátán lakik." (Johannes Bours)
