A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1986-05-01 / 5. szám

210

Fűzér Julián atya lelkigyakorlatot vezet DeWittben vei, izgalmával és nehézségével. 1923 tavaszán Hayes bíboros megbízta Péri Bo- naventurát a New York-i Szent István Egyházközség vezetésével, Kalmár Özsébet pedig ugyanabban az évben júniusban Thomas Walsh trentoni püspök kinevezte a Szent László Egyházközség plébánosának New Brunswickben.

Mind a kettő a hívek örömére és az egyházi vezetők megelégedésére nagy lelkesedéssel fogott munkához. A csinos megjelenésű Péri Bonaventura ékesszólásával, szervezőképességével, hihetetlen munkabírásával és lelkesedésével meghódította New Yorkot. Mint Harkay Róbert írja, „létszámban, lelki és erkölcsi tekintetben, valamint az anyagiak terén az egyházközség szinte újjászületett.” A családok száma felülmúlta a négyezret! A sikerek hullámán Péri Bonaventura a magyar egyházközséget alsó Manhattanból áthelyezte a 82. utcába. Új templomot, iskolát, kultúrtermet és rendházat épített. Félmillió dollár volt a költségvetés! 1927. augusztus 20-án volt a kapavágás. Mindenki lelkesedett és örvendezett, de az öröm hamarosan szomorúságra és végül is tragédiára változott. Beütött a gazdasági válság, és mindent, mindent tönkretett, magát Bonaventura atyát is. A teljes megsemmisülés 1934-ben következett be.

A közeli New Brunswickon,New Jerseyben Kalmár Özséb sorsa csaknem indigós másolata volt Péri Bonaventura New York-i életének. Kalmár özséb más egyéniség és kisebb képesség volt, mint Péri Bonaventura, de a hasonló körülmények hasonló feladatok elé állították. Hogy a dolgozó szülőket segítse, „Day Care Centre”-t (napköziotthont) rendezett be a templom alagsorában, a közeli Bonhamtown-ban flliát nyitott az ott élő magyaroknak, és kibővítette a Szent László iskolát tizenkét tanteremre. 1926 szeptemberében 526 kis magyar tanult