A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-04-01 / 4. szám
180 tét vár kérdésére, mint beszélgetést, minőségi kapcsolatot, mintha azt mondta volna: 0- lyan egyedül érzem magam, örülnék, ha foglalkoznál velem. Hasonlóan, a házi perpatvarokban sem a szóbanforgó tartalom (sáros cipő, kozmás leves stb.) a fontos, ehelyett siránkoznak kettőjük nem kielégítő kapcsolatán. A házasság kapcsolatainak vannak ellenőrző szerkezetei. Ezek beágyazódtak a család „levegőjébe", mint egy ellenőrző automata. Magában véve szükséges és jó ez, mert a családtagok kapcsolatát erősíti és biztonságossá teszi. Minden adott jelre, ajánlatra, véleményre, parancsra. . . sejtik a megfelelő választ. A megszólítás és válasz, kérés és visszautasítás, kérdés és felelet által a családtagok ellenőrzik egymást. A szerepek váltakoznak: a beszélőből hallgató, az ellenőrzőből ellenőrizhető lesz. Az üdvös ellenőrzés betegessé válhat. Rossz jel. A túlzott ellenőrzéssel próbálja a család megakadályozni saját széthullását. Csakhogy, míg a mérsékelt ellenőrzést mindenki elvárja és szívesen veszi, a túlzott ellenőrzés elől mindenki menekül. Amikor a gyerek hazajön az iskolából, a szülő rákérdez: Hogy volt, mint volt? Az iskolai munka és gyermeke társaskapcsolatai iránt érdeklődik, ellenőrzi gyermeke világát. De ez nemcsak fegyelemben tartja a diákot, hanem azzal a jóleső érzéssel tölti őt el: Munkám fontos! Anyám szeret, mert nem mindegy neki, mi történik velem! Az ellenőrzés teljes hiánya zavaró és elbizonytalanító. A családtagok kiszolgáltatottak sorsuknak. Semmi sem tartja őket. Az egyik bűnöző kiskorú a rendőrség kérdésére: nem félsz attól, hogy szüleid bánkódnak emiatt? — azt válaszolta: Ök ilyesmivel nem törődnek. Nálunk mindenki csinálja a maga dolgát, és nem avatkozunk egymás ügyeibe! A túlzott ellenőrzés is szorít. Amikor a 13 éves Gittát megkérdezték, miért szökött meg hazulról, ilyen választ adott: Én nem bírom ki otthon. Anyám minden lépésemet ellenőrzi. Papírjaimat mindig összetúrja. Leveleimet elolvassa. Ha valahová el akarok menni, úgy kell kiveszekednem, vagy elszököm. (Folytatjuk.)
