A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-11-01 / 11. szám

515

tás, a megszokottság (nem figyelek rá, megszoktam, mint a levegőt), az anyagi gondok előtérbe helyezése ...

Ha nem érvényesült a keresztény szemlélet, hiányzik a szentségi házasságot megalapozó szeretet! Pedig:

Hol hit, ott szeretet.

Hol szeretet, ott béke.

Hol béke, ott áldás.

Hol áldás, ott Isten.

Hol Isten, ott szükség nincsen.

Valami baj van az emberi kapcsolatokkal ... — mindennapi gond ez. Közömbösséggel, durvasággal, tapintatlansággal vádoljuk egymást. Vajon miért nem vagyunk képesek jó irányba változni egy kicsit? Miért húzódozunk attól, hogy megkövessük azt, akinek akarva- akaratlanul kellemetlenséget okoztunk?

Miért nem vállaljuk a bocsánatkérést?

Az önhittség, lekezelés, a másokat semmibe vevő életszemlélet húzódhat meg e jelenség mögött.

Válasz a második kérdésre: Hogyan lehet megelőzni?

Az elszürkült házasságokért mindkét fél felelős.

Az első időszakban a legfontosabb a két különböző személyiség egymáshoz csiszolódása. Egymást az esetleges hibákkal együtt kell elfogadnunk. A fiatal házasok szerényebb igényekkel induljanak, és később is mellőzzék az anyagi javak túlzott hajszolását.

Legyünk figyelmesek, ugyanakkor a másik kedvességét szívesen fogadjuk.

Türelmünk szerétéiből fakadjon. Tudjunk hallgatni, amikor látjuk, hogy a másiknak arra van szüksége. Ne csak kapni akarjunk

a házasságban, hanem adni is, mert elszürkülhet a házasság, ha az egyik fél mindent a másiktól vár, és csak elfogadni akar.

Pontos hazatérés a munkából, hisz nemcsak a munkára, a családra (gyerekekre) is kell az idő. A problémák közös megbeszélésekor nem ítélkezem, nem minősítek, hanem kéz a kézben azt mondom el, hogyan éreztem magam.