A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-11-01 / 11. szám

498

/

trappistaszerű monasztikus életformát szorgalmazott. így a szervezett iskolai és nevelő munkára aligha lehetett kilátás, annál is inkább, mert az ottani (Milwaukee) egyházmegye egyébként is sok szerzetesintézménnyel és iskolával rendelkezett. így ezek az évek (1949-53) a keresés és tapogatózás sokszor csalódásokkal teli évei lettek. Sokan hosszabb időt távol töltöttek a monostortól, hogy egyetemi tanulmányaikat kiegészítsék vagy valamilyen tanári munkát vállaljanak, magyar plébániákon kisegítsenek, és főképpen egy új alapításra alkalmas helyet keressenek Buffalótól San Diegóig. Az 1953-as hivatalos vizi- táció után végül is törésre került a sor: azoknak, akik a magyar hagyományoktól teljesen eltérő, elzárt életformát nem kívánták elfogadni, el kellett hagyniuk Spring Banket, és új helyet kellett keresniük. Molnár perjelen kívül mind a távozás mellett döntöttek, és Nagy Anzelmet választották elöljáróul. Ez a döntés egyelőre szétszórtságot és bizonytalanságot jelentett, ami annál súlyosabb probléma volt, mivel időközben egy nagyobb ciszterci csoport hagyta el Magyarországot, hogy ciszterci életet élhessen, ami otthon már lehetetlenné vált. 1950 őszén huszonegyen, nagyrészt még fel nem szentelt növendékek, átjutottak a magyar—osztrák határon. Közülük nyolcat Ausztriában lefogtak, és a nemzetközi szabályok megsértésével visszaszállítottak Magyarországra, ahol hosszú évekre börtönbe kerültek; de a többinek sikerült eljutnia Rómába. Ott a fiatalok folytatták teológiai tanulmányaikat, míg a többiek Európa különböző országaiban és apátságaiban találtak helyet és munkát, néhány an Amerikába is eljutottak. A külföldre került magyar ciszterciek számának megnövekedése mind sürgetőbbé tette a végleges, biztos otthon megteremtését.

(Folytatjuk.)

A zirci apátság