A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-10-01 / 10. szám
479 N. F. TISZTELETREMÉLTÓ IX. PIUS Július 6-án II. János Pál pápa „tiszteletreméltónak" nyilvánította egyik elődét, IX. Piust. Ez azt jelenti, hogy IX. Pius hiteles és hősies keresztény életet élt, és méltó arra, hogy a hívek egyénileg (de egyelőre még nem közösségileg és nyilvánosan) tiszteljék és segítségül hívják. A cím egy konkrét lépés a lehetséges boldoggá és szentté avatás felé. Giovanni Maria Mastai Ferretti 1792- ben született. 1827-ben szentelték püspökké, 1846-ban választották meg pápának, és (az egyháztörténelem leghosszabb, 32 évig tartó pápasága után) 1878-ban halt meg. XXIII. János egyszer úgy jellemezte: ő volt a XIX. század egyik leginkább szeretett és leginkább gyűlölt személyisége. Ő volt az első pápa, akiről fényképek készültek, és ezek ott függtek sok keresztény család otthonában szerte a világon. Hosszú pápaságát a társadalom és az egyház életének viharos és jelentős változásai kísérték végig. Csak néhány fontosabb ténykedésére emlékeztetünk: a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának kihirdetése; a racionalizmus, szabadosság, naturalizmus stb. tévedéseinek jegyzéke (a híres Syllabus); az I. vatikáni zsinat a pápa egyetemes joghatóságának és csalatkozhatatlan- ságának ünnepélyes kihirdetésével; a pápa evilági hatalmának, a Pápai Államnak elvesztése. IX. Pius körül már életében megoszlottak a vélemények, és ez a megosztottság tart napjainkig: egyesek szentként tisztelték, mások hiú önkényúrnak vagy reakciós elemek által manipulált tehetségtelen bábnak tartották. Korunk tévedései, válságjelenségei részben ugyanazokból a gyökerekből nőttek ki, mint IX. Pius korának problémái. Az eretnekségek a mesebeli sárkányhoz hasonlítanak: ha fejüket levágják, újra kinő; az egyház legfőbb tanítói sose gondolhatnak arra, hogy az igazság súlyos, éles kardját örökre visszatehetik hüvelyébe, mert többé nincs rá szükség. IX. Pius után X. Piusnak, XII. Piusnak újabb „syllabust” kellett kiadnia, és ilyesmire a jövőben is sor kerülhet. Jelenlegi pápánk bizonyára meglátja és értékeli IX. Pius életszentségének ezt az arculatát: az isteni igazság elszánt, kemény, kihívó védelmét. Az elítélt tévedések jegyzéke nem rokonszenves és nem is egészen veszélytelen műfaj: hangsúlyoz és egyoldalúan túlhangsúlyoz bizonyos alapvető igazságokat. Mint ahogy az eretnekség ugyancsak az egyoldalúságból és alapvető igazságok elhanyagolásából jut el végül is az igazságok tagadására, és ezzel kiforgatja igazi valójából Isten tanítását, veszélybe hozza az ember természetfeletti üdvösségét.