A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-10-01 / 10. szám
477 hemekben, de csak mellékes szerepben. Most, főleg Avilai Szent Teréz befolyására, egymás után választják őt pártfogójuknak városok, egyházmegyék, sőt egész országok. Az igazi barokk szent azonban Magyarországon Nepomuki Szent János. A népi vallásosságban ő a hidak szentje lett, a tutajosok, hajósok, molnárok patrónusa, aki az árvíztől is óvja tisztelőit. A cseh kanonok-vértanú szobra, dicsfényén az ötágú csillagokkal, hidakon és folyópartokon a barokk táj elengedhetetlen tartozéka. A barokk kor a jámbor társaságok fénykora. A vallás, a lelki élet közösségi vonása jutott itt érvényre. Sokan több társulatba is beiratkoztak. A kapucinus atyák a keresztúti ájtatosságot terjesztették, a jezsuiták meg Jézus Halálfélelmének Társulatát. Kettőjük közreműködésére épültek mindenfelé a kálváriák a hozzá vezető keresztúti stációkkal. Sok hívőt vonzottak a feketevasárnapi és a szeptemberi, a kereszt felmagasztalásának napját követő vasárnapi körmenetek a kálváriahegyre. A jámbor társulatok rendszeres gyűlései prédikációkkal, imákkal, ünnepeiken és az elhunyt tagokért a szentmisehallgatás és a közös szentáldozások mind a hívek lelki életét mélyítették el. Főleg az utóbbit kell pozitív módon megítélnünk. Ha pontos adataink nincsenek is, és sok történész a meglévőket túlzottnak tartja, el kell ismernünk, hogy a szentáldozás sokkal gyakoribbá vált, mint például a középkorban, ha nem is érte el még a mi századunk gyakorlatát. Az akkori körülményeket tekintetbe véve meg kell állapítanunk, hogy egy aránylag magasfokú lelkiség uralkodott. A sokszor negatív módon elítélt külsőség és színpadiasság pedig éppen az írni-olvasni nem tudó népréteget is hatáskörébe vonta. Ami meg a szeretetet, a karitászt illeti, amely mindig a vallásos élet mércéje, mindenképpen meg kell említenünk Páli Szent Vincét és alapítását, a vincés nővérek társaságát. Nem volt emberi szükség, amiről ne gondoskodtak volna. Hogy mennyi jót tettek a kórházakban, a szegények gondozásával a századok folyamán, azt számokban ki sem lehet fejezni. VÁLASZOK Tudja-e, mik ezek? (vö. a 440. oldallal): Annyit biztosan mindenki azonnal felismer, hogy ezek a jelek Jézus Krisztus monogramjai. Az X vagy az egyenlő szárú (görög) kereszt a görög „khi” betű, a P pedig a görög „ró”- Vagyis a Krisztosz (Felkent) görög szó első két betűje. A P, illetve a kereszt lábánál lévő stilizált horgony a reményt szimbolizálja ^megfeszített és feltámadt Krisztus reményünk forrása. A NIKA görög szó jelentése: győzf elmet arat); a P-n levő N is ezt jelenti. Vagyis: az egész teremtett világ Ura a feltámadott Krisztus, a jó és rossz között az egész történelem során folyó küzdelem győztese. Az alfa és az ómega — a görög ábécé első és utolsó betűje — (ahol a kereszt van a horgonnyal, ott is felismerhetjük) jelentése: a Fiúban teremtette Isten a világot, és benne, a feltámadt Úrban újítja meg majd véglegesen. Jézus neve görögül írva: IHCOYC. Első három betűjét találjuk a korona alatt. A korona Jézusra, a világmindenség királyára utal. Az IC és XC (fölöttük a jel azt jelenti, hogy ezek a betűk egy szó első és utolsó betűi) a Jézus és Krisztus nevek első és utolsó betűi.
