A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-10-01 / 10. szám

452

1936 decemberében az Actio Catholica ifjúsági mozgalmaként a Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségében három titkárság egyesült: a KIOE, a Kolping-legényegylet és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága (a KÁLÓT). Ez utóbbi székhelye Szegeden volt, főtitkára pedig P. Kerkai Jenő S.J. lett.

De már 1938 júliusában egy alapszabály-tervezetet kell Kerkai páternak kidolgoznia, mivel a KÁLÓT az előbb említett szövetségből jócskán kinőtte magát. A belügyminiszteri láttamozás még 1938 októberében legalizálja az új szervezetet, amely a jogi állásának megfelelően a nevét is módosítja: a „T" betű már nem titkárságot, hanem testületet jelent. S az elnöki funkciót P. Kerkai immár nem Szegeden tölti be, hanem Budapesten.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ő elsősorban jezsuita. 1938-39-ben már a Manrézában mint a novíciusmester szóciusát látjuk őt, itt végzi a harmadik próbaévet, a terciát. Persze jobbára ez is a KÁLÓT szellemében telik el. 1939 tavaszán részt vesz a püspökkari konferencián. Nem kis önuralomra és igen nagy alázatra van szüksége az akkori értetlen főpapsággal szemben. „Ki ne mondja azt a szót!" — intik le, amikor előterjeszti logikus javaslatát a földreformról.

De sikerekben sincs hiány. Sajtótermékeik (a Dolgozó Fiatalság, a Forrás, a Magyar Vetés) több tízezer példányban jelennek meg. 1940-ben megalakul az első népfőiskola Érden, amit még 19 követ. Az 1941 -es év szerzetesi életében is kiemelkedő, hisz augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén letehette tizenhét évi férfias munka után az ünnepélyes fogadalmakat, a pápának tett külön engedelmes- ségi fogadalommal együtt.

P. Kerkai nem álmodozó ember. Tudja, hogy négyes jelszavából főleg az elsőt — Krisztusibb embert! —, de a többit is, csak teljes értékű papsággal, annak igen komoly megalapozásával tudja elérni. Ezért nem elégszik meg a kispapok körében (szegedi szeminárium, Manréza) kifejtett tevékenységével, hanem papi nagytábort is szervez. Az elsőnek az érdi népfőiskola ad otthont 1940. augusztus26-tól 30-ig. Hogy ez nem volt eredménytelen, bizonyítja az, hogy 1942- ben a KÁLÓT fiataljai 500 templomban végeznek együttes szentség- imádást a Szent István-napi ünnepekre.

Hogy mivé nőhette volna magát ez a mozgalom a Quadragesimo anno útmutatásainak megfelelően P. Kerkai és munkatársai kezében — sajnos, nem tudhatjuk. A háborús idők megtépázták a féltett kincsként őrzött szervezeti függetlenséget. Kerkai atya és P. Nagy Töhötöm 1941. október 18-án kénytelen aláírni egy megegyezést a levente-mozgalom vezetőivel, ami egyértelműen alárendeli a KALOT-ot