A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1985-09-01 / 9. szám

406

gattuk egymás között —, nem tágítunk. Nem is tágítottunk. Megvártuk, míg az Oltáriszentség elvonult, míg elvitték egy közeli kápolnába. Ez is hitvallás volt. Nem a szép időért jöttünk ki.

Hétfőn, hogy mintegy jóvátegyük a tegnapi elázást, a Parlament előtti térről indult egy másik felvonulás a Szent István-emlékév megnyitásaként, ugyancsak a Hősök terére, Horthy kormányzó részvételével. Most aztán nem áztunk el. A ragyogó napsütésben a kissé hosszú fölvonulás fárasztó volt. Az Árpád-házi szentek ereklyéit mindmind felsorakoztatták a római Szent Péter-templom konfesszióját u- tánzó tábori oltár körül, és zengett most is az ének: „Isten, hazánkért térdelünk elődbe... Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek. Hazánkat így mentsd meg!" Igen, így mentsd meg a te kegyelmed, a mi tisztaságunk, hősies életünk által.

Az ország folytatta a megkezdett Szent István-emlékévet. Ez még be sem fejeződött, és már november elején visszakerült hozzánk a Felvidék egy része. Majd jött a többi. 1939-ben a Kárpátaljának, 1940-ben Erdélynek egy része, 1941-ben pedig Bácska.

Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek .. .

És mivel nem lettünkegészen azokká, elveszett újra nagyhazánk. Meddig? örökre? . ..

* * *

Katolikus, tiszta, hősies, szent Magyarország, elvesztél? Meddig? Örökre? A szerzetesi élet, gimnáziumaink, iskoláink, kórházaink, árvaházaink, aggok—szegények otthona, katolikus sajtó, P. Bangha nagy műve, Magyar Kultúra, P. Bíró műve: Szív újság, szívgárda, P. Bernhard műve: Manréza, P. Szarvas műve: kínai misszió, népmisszióink, P. Varga, P. Kerkai műve: Kálót, Emszó, Kalász, Mária-kongregá- ciók, szociális akciók, népművelés... — mind-mind örökre elmúltak volna? Ki támasztja ezeket életre? Senki? Soha?... Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai...

De amikor feltámadok, előttetek megyek!...

Egyszer talán mégiscsak lesz feltámadás, lesz újra virradat. Az apostolok se nagyon hittek benne nagypéntek este. És mégis bekövetkezett a nem várt nagy pillanat. Mert isteni erő lakozott a holtban. Ki hitte volna, hogy mire képes az Isten? Talán még magyar tájakon is...