A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-08-01 / 8. szám
350 tásosabban tegye, a román hatóság — összedolgozva a moldvai katolikus egyházmegyével — a csángó magyar egyházközségek élére magyarul nem beszélő idegen papokat állíttatott, akik minden erejükkel azon dolgoztak, hogy teljesen megszüntessék a magyar nyelv használatát a templomi szolgálatokban. Hogy ezt ellensúlyozzák, a csíksomlyói ferences kolostor tagjai közül többen titokban átjártak csángó földre, hogy magyar nyelvű lelki szolgálatot adjanak a híveknek, és hogy a magyar népi és vallási hagyományok ápolására buzdítsák őket. Különösen Bíró Benedek és Kukta Tarzíciusz atyák voltak gyakori titkos vendégei a szegény elnyomott csángóknak, értékes és dicséretes munkát végezvén ezen a téren. Emiatt hamarosan magukra vonták a román hatóságok haragját, és menekülniük kellett az országból. Szerencsére Erdély és a moldvai csángóság vesztesége az amerikai magyarság nagy nyeresége lett Bíró és Kukla ferences atyák kivándorlása révén. Bíró atya új magyar egyházközséget alapított a connecticuti Fairfielden, és szép nagy templomot épített az akkori gazdasági válság kellős közepén, amikor más intézetek a csőd szélére kerülve egymás után omlottak össze. Bíró Benedek atya a második világháború alatt és után az amerikai katolikus magyarság lelki, és az összmagyar- ság elismert szellemi vezetője lett. Az Amerikai Katolikus Magyar Liga megalapítása után annak első elnöke lett, és ilyen minőségben rengeteget fáradozott a háború miatt külföldre menekült magyarok megsegítése érdekében. Az ő érdeme volt, hogy az 1945-ös magyar menekülteket is, akiket mint „volt ellenségeket" a győztes hatalmak ki akartak zárni a kivándorlás lehetőségeiből, befogadták az Egyesült Államokba. Több mint 47000 hazátlan magyar nyert így új hazát a szabadság földjén Fr. Bíró Benedek fáradhatatlan munkája révén. A Rendalapító, Assisi Szent Ferenc szobra. Jelenleg a kegykápolna (Youngstown) főbejárata mellett áll. 1977-ben készítette Vudy József szobrászművész.
