A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-06-01 / 6. szám
277 Arline Schmeer már diáklány korában elhatározta, hogy orvos lesz, és a rákbetegség elleni küzdelemnek szenteli életét. Középiskolai tanulmányainak befejeztével egy olyan kollégiumban tanult (St. Mary of the Springs, Columbus, Ohio), mely rákellenes kutatólaboratóriummal rendelkezett. Meglepő módon itt érte Isten hívó szava a szerzetesi hivatásra. „Sokáig próbáltam ellenállni Isten gyengéd hívásának”, mondja ő maga. „Nem tudtam elképzelni, hogy a szerzetesi hivatás nekem való. Sok megfontolás, ima és vívódás után végre beláttam, hogy a Jóisten ezt kívánja tőlem. Az Ö kegyelmével sikerült magam megajánlanom: Itt vagyok, Uram, kész vagyok bármire, amit Te akarsz tőlem." A dominikánus nővérekhez lépett be, akik nem láttak ellentmondást szerzetesi hivatása és tudományos kutatómunkája között. Sőt, úgy gondolták, hogy az Istennek való elkötelezettség segítheti a tudományos munkát. Ezért támogatták képzését, amit különféle egyetemeken, kísérleti laboratóriumokban és kórházakban kapott meg. Közben Sister Arline különféle ösztöndíjakat, egyetemi fokozatokat és kitüntetéseket is kapott. Eredményeiről több vezető tudós, így dr. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar kutató is nagy elismeréssel nyilatkozott. A sikerek ellenére Sister Arline megmaradt a dominikánus szerzetesközösség egyszerű tagjának. „Bárhova is kell mennem, a közösséget mindig szívemben hordom. Nehéz ezt megmagyarázni, ezt a belső, örömteli érzést, hogy tartozom valahova, hogy lelkemnek otthona van, hogy a közösség tagjai elfogadnak, szeretnek, és én is őket. Tudományos munkámat nem látom ellentétben szerzetesi életemmel. Sőt, ez az én apostolkodásom egy olyan országban, ahol több mint 8 millió embert kezelnek rákbetegség ellen, és évente közel félmillióan halnak meg benne. Mivel az apostoli munkában illő, hogy apostoli öltözetben legyünk, állandóan apácaöltözetben vagyok. Sokan azt gondolják, hogy a megkülönböztető szerzetesi ruha akadály a személyes kapcsolatok kialakulásában. Ezt én sohasem tapasztaltam. Ellenkezőleg, sokan fordulnak hozzám tanácsért, segítségért, mert látják elkötelezettségem külső jelét. Ezenfelül a hivatások ébresztésénél is fontos szerepe van a megkülönböztető ruhának. Természetesen nem a külső, a ruha a lényeg, hanem a hiteles lelki élet, de erre a külső jel felhívja a figyelmet."
