A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
224 Problémák is Megoldások FUNDAMENTALISTÁK A szó egészen különböző dolgokat jelent, de van bennük valami közös. Vannak fundamentalisták a keresztények, a marxisták, a mohamedánok és a „zöldek” között. így határozhatjuk meg a fundamentalizmust: olyan szellemi vagy vallási mozgalom, amely a különféle világnézetű vagy vallású emberek együttélésében semmiféle kiegyezést nem fogad el, és el van szánva a saját véleményének vagy vallásának abszolút érvényesítésére. Ez az alapbeállítottság közös a fundamentalizmus minden árnyalatában. Különbözik viszont az a „fundamentum”, az az alap, amelyre hivatkoznak: a radikális mohamedánok a szó szerint értelmezett Koránra, a keresztény fundamentalisták a szó szerint értendő Bibliára, a szélsőséges politikai irányzatok abszolútnak vélt alapelvekre pl. a környezetvédelem, a világbéke, a gazdaságpolitika terén. Alapelvük a türelmetlenség: lehetetlen dolog együttélni vagy együttdolgozni olyan emberekkel, akiknek mások az alapelveik. A nyugati demokratikus államfelfogások más elképzelésekből indulnak ki. Elismerik azt a tényt, hogy ma egészen különböző alapfelfogású emberek élnek együtt azonos társadalomban: ateisták és keresztények, igen különböző vallások és világnézetek hívei. Kölcsönösen elviselik, eltűrik egymást. Bizonyos erkölcsi keretnek kell az egészet összefognia: a kisebbségek elismerésének, olyan társadalmi erények, mint őszinteség és felelősség megtartásának. A demokrácia nem fordít hátat az értékeknek! A törvényszegők és a terroristák — ha még oly erősen megindokolt meggyőződés sugallja is tevékenységüket — áthágják azt a társadalmi megegyezést, amely a különböző felfogásokat értelmes belátás alapján nyitott versengésbe fogja össze. Minden hivő kereszténynek megvan az abszolút „fundamentuma”: hisz az Úr Jézus Krisztusban, az Atya emberré lett Igéjében. Ennek ellenére nem fundamentalista, hiszen hitét nem akarja más
