A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-05-01 / 5. szám
219 helyezzük kezünket, ki akarjuk fejezni azt, hogy mellette vagyunk (testileg-lelkileg segítünk), számíthat ránk, mert „hozzánk tartozik,” akár életünket is odaadjuk érte. A Biblia nyelvezetében a kézrátételnek többféle jelentése van: Isten áldásának kiosztása, közelségének és védelmének a jele; egy különleges megbízatás jele az egyházban. így jele a Szentlélek ajándékai kiosztásának is. A püspök kézrátétele a bérmálásban jelképezi Isten közelségét és oltalmazó erejét. Jele annak, hogy Isten nekünk ajándékozza Lelke erejét és szeretetét; jele annak, hogy a közösség — Isten és az egyház nevében - elfogadja a bérmálkozót mint Krisztus közösségének nagykorú és teljes jogú tagját. Megkenés krizmával: A Szentírásban az olajjal vagy illatszerekkel való megkenésnek is több jelentése van: jelöli a szépséget, a testi erőt és a jó egészséget; az Isten szeretete és jósága miatt érzett örömöt; a tiszteletadást és a barátságot a vendég iránt; a beteg gyógyulását (gyógyítását); Isten kiválasztottainak fölszentelését a királyi, prófétai és papi küldetésre(tisztségre). . . Jézus Krisztus Isten „fölkentje” (fölkent = Messiás, Krisztus) a szó legmélyebb értelmében. A Szentlélek fölkente Jézust, vagyis küldetést adott neki, hogy az Atya szeretetének a jele legyen, hogy teljesítse az Atyától kapott küldetést. így a keresztények, Krisztus követői is Szentlélekkel fölkent emberek lesznek a bérmálásban. A krizma faolaj és illatszer (pl. balzsam) keveréke; a püspök nagycsütörtökön szenteli meg. A keresztelendőket és a bérmálkozó- kat krizmával kenik meg, hogy jelezzék: Krisztuséi lesznek, hozzá tartoznak, részesednek királyi, prófétai és papi küldetésében. A Szentlélek ajándékainak erejében képesek lesznek betölteni sajátos hivatásukat az egyházi közösségben; képesek arra, hogy mint nagykorú keresztények Krisztus tanúi legyenek a világban. A Szentlélek „jele:” A püspök a krizmába mártott jobb hüvelykujjával keresztet rajzol a bérmálkozó homlokára, és ezzel mintegy „megpecsételi”, lefoglalja Krisztusnak. A pecséttel hitelesítenek okmányokat, de le is foglalnak dolgokat. A Bibliában a pecsét jelzi Isten igaziságát és hűségét, továbbá az Istenhez, Krisztushoz való tartozást. Isten kiválasztottjai meg vannak pecsételve az élő Isten pecsétjével (Jel 7,2); a Bárány (Krisztus) és az Atya nevének pecsétjét viselik homlokukon (Jel 14,1; 22,4). Krisztus hívei meg vannak jelölve a megígért Szentlélek pecsétjével (Ef 1,13). Isten fölkent bennünket, megpecsételt és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket (2Kor 1,21-22). . .
