A Szív, 1985 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1985-04-01 / 4. szám
163 risztikus imádság prefációja szinte megegyezik a hagyományos kikuyu imádsággal: ,,Ó, Atyám, nem találok szavakat neked köszönetét mondani. . de nagy bölcsességedben láthatod, milyen boldoggá tettek ajándékaid.. .” Zaire-ban — alaposan átelmélkedve — az egész eucharisztikus liturgiát újjáalkották. A zaire-i rítust 1973-ban a Szentségi Kongregáció „kísérletként” hivatalosan elfogadta. Afrikai táncoknak adtak szerepet a szentmisére való bevonuláskor és a felajánláskor. Az ősök szólongatásában kifejezésre jut a hagyományosszolidaritása halottakkal. Az ige meghirdetése a hagyományos gyűlések jeleit mutatja fel. Az eucharisztikus ima Hippolitusz könyörgését (III. század) követi, az Isten iránti tisztelet kifejezésére hagyományos képeket használ: „Ö, Nap, akibe nem tekinthetünk. Ó, az emberek, az élet, a világ Mestere. ..” Nyugat-Afrikában a hangsúly a beavatási szertartásokon van. Nem korlátozódik a latin szövegek egyszerű fordítására, hanem ezekből kiindulva próbálnak hiteles afrikai liturgiát alkotni. Ez világos pl. a keresztelési szertartásból, ahogyan azt Buskina (a korábbi Felső- Volta) népe végzi more nyelven. A szertartásban van rítusa a vendégszeretetnek, a névadásnak, a hagyományos beavatási szokásoknak stb. . . Eredményképpen a mosszi nép (amely a more nyelvet beszéli) el tudja fogadni Istent, ahogy Jézus Krisztusban kinyilatkoztatja magát, anélkül, hogy azt kellene éreznie: le kell mondania mosz- szi sajátságairól. Helytelen és következetlen lenne elvárni az afrikaiaktól, hogy imádságuk olyan legyen, mint a nyugati embereké. Nincs semmilyen teológiai vagy liturgikus ok, mely megkívánná az afrikai embertől azt, hogy más népek, kultúrák szokásait vegye át, ha Krisztust meg akarja ismerni. Az egyház egysége és egyetemessége nyilvánvalóbb, ha a római rítusú, nyugati helyi egyházak bátorítják afrikai testvéregyházaikat arra, hogy hitelesen saját maguk legyenek. Keur-Moussa (Szenegál), bencés közösség afrikai liturgikus zenével — látható a tízhúrú „kora (S. Sz.)
