A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11-12. szám
570 akár egyenként, akár csoportban. És teszi ezt emberi meggondolásból, hogy hirtelen elhalálozás esetére ne maradjon senki útra való nélkül. Kereszténységünk megteremtője, Jézus Krisztus, Keresztelő Szent János tanítványainak arra a kérdésére: „Te vagy az eljövendő, vagy mást várjunk?" így válaszolt: „Menjetek és adjátok tudtul Jánosnak, amit hallotok és láttok: a vakok látnak, a sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot." A hír nem tetszett Jézus kortársainak, mert sokuk szerint főleg az említett csoportok ki voltak zárva az eljövendő messiási országból. A betegségben Isten büntetését, az anyagi jólétben Isten áldását látták. A babiloni Talmud szerint négy csapás egyenlő a halállal: szegénység, vakság, lepra, meddőség. Jézus nem fogadta el ezt a véleményt, és hároméves tanítása alatt sokat foglalkozott a betegekkel, gyógyítván őket, mint Isten országának teljes jogú polgárait. Jézus példáján az Egyház volt az első, amely a betegekről intézményesen gondoskodott. A betegség válságában jelenik meg az Egyház nemcsak a pap személyében a szent olajjal, hanem a családtagok, jóbarátok látogatásában és imádságaiban, az ápolók és orvosok odaadó és áldozatos gondoskodásában; mindebben az Isten szerető jóindulata lesz érezhetővé a beteg számára. Ezt a gyógyító, erősítő és enyhü letet hozó szeretetet mintegy összefoglalja az Egyház a betegek kenetének imádságaiban és hirdeti: „Éljen az élet, éljen a szereteti' A földi élet és egészség is, és amikor a beteg ennek végére ér, az örökké boldogító élet váltja fel. Az Egyház magyarázata szerint az olajjal való megkenés nem orvosi beavatkozás, amelynek célja a testi gyógyulás, hanem az egész embernek „testi-lel- kí' jólétére irányul. Nemcsak gyógyításról, hanem üdvöt hozó, azaz szentségi cselekményről van szó, amelyben az Egyház kéri a gyógyulást a beteg számára, hogy tovább is gyümölcsöző munkát végezzen ebben az életben. Ha viszont elérkezett az ideje, hogy elköltözzék, és Krisztussal teljesen egyesüljön, megadja a teljes gyógyulást, vagyis az üdvösséget. A szentmise fenséges keretében kiosztott szentségnek, az élniakarás szentségének hatása a szentséget felvevőkre és a megjelent hozzátartozókra szemmel látható volt, mert mindenki lelkileg-fizikailag megnyugodva és új reményekkel jött ki a templomból. a**»»»*»»»****»*******» Felebarátaim a haldoklók. (Mariján Bohusz lengyel festő jelszava. Műtermét egy londoni elfekvőkórházban rendezte be; főleg erőteljes keresztrefeszítési és feltámadási jeleneteket fest, hogy ezek legyenek a haldoklók utolsó vigasztaló víziói.)
