A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11-12. szám
527 csosok bizottságának vagy az egyházmegyei lelkipásztori tanácsnak. Értelmetlen dolog lenne tehát arról vitatkozni, hogy a plébános szavazati joggal rendelkező vagy nem rendelkező tagja-e a lelkipásztori tanácsnak. 5. A meghallgatásra való készség fontosabb a beszélni tudás képességénél. Régóta meg vagyok győződve arról, hogy mind a plébános, mind a lelkipásztori tanács tagjai számára a meghallgatásra való készség sokkal fontosabb jó gondolatok és ötletek teremtése szempontjából, mint a jó előadó képesség, és hogy az „egyházias érzület” (sentire cum ecclesia) képessége termékenyebb a lelkipásztori tevékenységek szempontjából, mint a vaslogikával következtető elmeél. 6. Ha nincs plébános, nincs tanács se. Ha a plébánia elveszti plébánosát (elhalálozás, nyugdíjaztatás, áthelyezés stb. esetén), a lelkipásztori tanács minden tevékenysége megszűnik mindaddig, míg az új plébános össze nem hívja a tanácsot. Befejezésül Remélem, hogy abban, amit írtam, többet látnak majd, mint rövid előadást arról, amit az új kánonjog a tanácskozás az egyházban témáról mond (bár a törvény ismerete egyáltalán nem megvetendő ismeret). Remélem azt is, hogy ez a néhány gondolat elősegíti, hogy a plébániai tanácskozás minél szélesebb rétegekre kiterjedjen, és ez mélyítse Isten népének belső egységét, és az embereket részesévé tegye Jézus küldetésének itt a földön. PÁRBESZÉD AZ OLVASÓKKAL „Nem tudom, miért az utolsó napokban kapjuk meg A Szív újságot. Azelőtt a hónap elején kaptuk meg, és bizony mint öregek nem tudunk minden vasárnap elmenni a templomba, és nagy öröm az, hogy A Szív újságban mindig benne vannak a vasárnapi istentisztelet részletei, és hiányzik a hónap elején, ha nincs újság. Ha lehetséges, tessék előbb küldeni." (Ontario, Kanada.) Egy amerikai (USA-beli) olvasónk már pár hónapja annak a gyanújának adott kifejezést, hogy talán bizony a szlovák jezsuiták, akik a lapot nyomtatják, késleltetik a megjelenést. „Mi lesz az újságunkkal? Még csak az augusztusit kaptuk meg, és ma már november 7. van!" (Németország.) „Egészen májusig egyáltalán nem jött A Szív. Attól féltünk, talán megszűnt. Most, novemberben kaptuk meg a júliusi 7-es számot. Többen, akiket ismerek, és járatják A Szívet, szintén most kapták meg. Nem tudom, mi az oka, és hogyan lehetne rendszeresíteni a kézbesítést. így főleg az ünnepekhez alkalmazott írásokat, olyan kár, hogy későn olvashatjuk." (Ausztrália.) Mindezekre és hasonló szemrehányásokra a válasz az, hogy a hiba a szerkesztőségben van (semmiképpen sem a szlovák jezsuitákban), főleg — de talán nem kizárólag — a szerkesztő személyes mulasztásában és lassúságában. „Hol van /A Szív szerkesztősége részéről/ a Szentatyánkhoz való ragaszkodás, felsorakozás, heti Úr Angyali beszédeinek üzenet tolmácsolása a magyar katolikusoknak? Hol van a pápai nyilatkozatok hűséges közlése?" (California,
