A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11-12. szám
517 a személy szentségében és autonómiájában gyökerezik. Rendkívüli vagy mesterséges eszközöknek az alkalmazása a halál megérkezésének idején a személy méltóságát veszélyeztheti, és csak terhes életmódot tud biztosítani. A halál természetes folyamatának biztosítására tehát azokat vissza lehet utasítani. Ugyanakkor a javaslat elítél minden o- lyan szándékos cselekedetet vagy mulasztást, amely az élet kioltását célozza. A törvényjavaslat ezenkívül leszögezi azt is, hogy azok, akik nem tettek halálukra vonatkozó törvényes erejű végrendeletet, nem vesztik el a szándékuk értelmezésére és valóra váltására vonatkozó természetesjogaikat. A KERESZTÉNY MEGGYŐZŐDÉS Az élet védelmére irányuló kötelesség sokféle értelmezésben részesült a keresztény hagyományban, ami abból az alapelvből indul ki, hogy bizonyos esetekben a lehetőség és a kötelesség is fennáll arra, hogy életünket feláldozzuk magasabb rendű érdekekért. Az életet védeni kell, mondta XII. Pius pápa, amennyiben ez az igyekezet nem válik „magasabb rendű javak elérésének akadályává. Ugyanis az élet, az egészség és minden evilági tevékenység lelki céloknak van alárendelve.” A Vatikán euthanáziára vonatkozó nyilatkozata szerint nagyon fontos, hogy ezt a perspektívát el ne torzítsa „egy technológikus beállítottság”, amely az életre vonatkozó jogokkal való visszaéléssé is válhat. „Ezért a haldokló szolgálatában egyaránt el kell kerülni a haldoklás folyamatának szükségtelen meghosszabbítását és az aktív eu- thanáziát”; ez utóbbin a nyilatkozat „olyan cselekedetet vagy mulasztást ért, amely önmagában vagy a szándék alapján halált okoz, azért, hogy ezáltal minden szenvedés véget éljen”. A haldokló helyzetéből fakadó bizonytalanság és kétértelműség következtében a két véglet közötti egyensúly nem található meg, „hacsak egyaránt figyelembe nem vesszük a cselekvő szándékát és az alkalmazott eszközöket”. Az eszközök alkalmasságának kiértékelésében figyelembe kell venni a kockázat bonyolultságát, a kezelés árát és annak elérhetőségét. Ezenkívül le kell mérni „a várható eredményeket is, figyelembe véve a beteg állapotát, fizikai és erkölcsi energiatartalékát”. Ezeknek a szempontoknak a fényében a beteg igénybe veheti a korszerű, de még kísérleti állapotban lévő kezelésmódokat is, annak ellenére, hogy azok jelentős kockázattal is járhatnak. A kezelésnek ilyen módjai beszüntethetők minden olyan esetben, amikor „azok eredménye nem felel meg a várakozásnak”. Ugyanakkor a kezelést az általában elfogadott módszerek kereteire is le lehet szűkíteni; amint
