A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-11-01 / 11-12. szám

506

De jaj nektek, farizeusok! Tizedet adtok mentából, rutából és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságosságot és Isten sze- retetét. Ezt meg kell tenni, azt nem szabad elhagyni.

Jaj nektek, farizeusok! Szeretitek a főhelyeket a zsinagógában és a köszöntéseket nyilvános tereken. Jaj nektek! Olyanok vagytok, mint a letaposott sírok: járnak fölöttük az emberek, anélkül, hogy tudnák.”

Jaj nektek, törvénytudók! Erre egy törvénytudó méltatlankodni kezdett:

„Mester, ha ilyeneket mondasz, minket is gyalázol.” De ő így válaszolt: „Jaj nektek is, törvénytudók! Elviselhetetlen nehéz terhet róttok az emberekre, de magatok egy ujjal sem érintitek a terhet.

Jaj nektek! Síremlékeket építtek a prófétáknak, atyáitok viszont megölték őket. Ezzel magatok is megvallj átok, hogy egyetérttek atyáitok tetteivel. Azok megölték őket, ti pedig emléket állíttok nekik. Azért mondja Isten bölcsessége: Prófétákat és apostolokat küldök hozzájuk: némelyeket közülük megölnek, másokat üldözni fognak. - E nemzedéknek számot kell adnia minden próféta véréről, melyet a világ kezdetétől, Á- bel vérétől az oltár és a templom között megölt Zakariás véréig kiontottak. Igenis, mondom nektek, számot fog adni ez a nemzedék.

Jaj nektek, törvénytudók! Lefoglaltátok a tudás kulcsát, de magatok nem mentek be, az odaigyekvőket pedig visszatartjátok.”

Mikor abbahagyta, az írástudók és a farizeusok nagy fölhábo- rodásukban kérdésekkel kezdték faggatni. Azon fondorkodtak, hogy szavaiból ellessenek valamit (amivel vádolhassák).

Ne féljetek az üldözéstől! Közben olyan nagy tömeg gyűlt köréje, hogy csaknem összetaposták egymást. De ő csak tanítványaihoz szólt: „Óvakodjatok a fariezusok kovászától, vagyis a képmutatástól. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna, sem eltitkolva, ami ki ne tudódnék. Amit sötétségben mondtatok, elmondják majd fényes nappal, és amit a szobában fülbe súgtatok, hirdetni fogják a háztetőről.

Mondom nektek, barátaimnak: Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de aztán semmi egyebet nem tudnak tenni. Megmondom én nektek, kitől féljetek: Attól féljetek, aki miután elvette az életet, elég hatalmas ahhoz, hogy a pokolba taszítson. Igenis, mondom nektek: Tőle féljetek!