A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-11-01 / 11-12. szám
503 hosszú várakozástól, bizonytalan időjárástól elcsigázott tömeg feje felett ellebegett. Egyébként Kanada eddigi történetében ez a torontói mise volt a legnagyobb lélekszámú összejövetel: 5- 600 000 ember vett részt, és lettek volna egymilliónyian is, ha egész nap nem fenyegetett volna a hideg eső. Egyházzal együtt hálát adni a Jó Pásztornak, Édesanyja szeplőtelen Szíve által, azért a szolgálatért, amelyet teljesíthettem, miközben megvalósítottam a kanadai püspöki kar jelszavát, melyet így fogalmazott meg: „Ünnepeljük hitünket!” Toronto érseke, Carter bíboros, amikor több mint két éve egyszer arról beszélgetett a pápával, hogy a kanadai püspöki kar szeretné meghívni, bevallotta, hogy valami olyan eseményen vagy évfordulón töri a fejét, amely méltó egy pápai látogatás megindoklására. A pápa szúrós tekintettel ránézett, és kertelés nélkül értésére adta: „Kanada önmagában elég ok arra, hogy elmenjek oda." A pápa beszédeihez — majdnem ötven beszédet mondott — a kanadai püspöki kar megbízásából készült az első anyaggyűjtés és vázlat; ezt Rómában a pápa munkatársai dolgozták fel; a végleges formát maga a Szentatya adta beszédeinek. — A beszédek témáit úgy választották meg, hogy egy bizonyos rendszerezett egész épüljön fel belőlük. Ouébec: Hit, kultúra, civilizáció; Trois-Rivieres: Szűz Mária tisztelete és szeretete; Montréal: Isten jelenléte a jóakaratú emberek szívében; Fiat Rock: A személy felsőbbrendűsége a termelékenységgel szemben; St. John's: Család és iskola; Moncton: Egyházközösség és új világ; Halifax: Az Egyház egyetemes küldetése; Toronto és Huronföld: Technológia, emberi személy, keresztény egység; Winnipeg és St-Boniface: A kulturális csoportok sajátossága és közössége; Edmonton: A gazdag Észak és a szegény Dél; Fort Simpson (Yellowknife): Emberség, emberi jogok; Vancouver: Az emberi élet védelme; Hull: A szerzetesnők Isten jelei a világ számára; Ottawa: Új elgondolás az emberről és világbéke.