A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-11-01 / 11-12. szám

501 A montréali székesegyházban a Szent­atya 2500 gyermekkel - kézenfogva, láncot alkotva - elmondta a miatyán­kat. Ugyancsak Montréalban, az olim­piai stadionban hatvanezer (15 és 25 év közötti) fiatal Jgen az életre” té­májú koreográfiával mutatkozott be, és a pápa szintén az élet szeretetéről beszélt nekik; ez volt az egész látoga­tás egyik legnagyszerűbb eseménye. Új-Fundlandban és másutt szintén volt ifjúsági találkozó. meg kell említeni többek között a szi­gorú Ágoston-rendieket, az orsolyitá- kat, az irgalmasságról elnevezett be­tegápoló ágostonos nővéreket, a Mi­asszonyunk Kongregációt, a szeretet- ről elnevezett szürkenó'véreket, és kü­lönösen a szulpiciánusokat meg a Szeplőtelen Szűz oblátus misszionári­usait. 5. Ilyen történelmi háttérrel az „Ünnepeljük hitünket!” jelszó mind­azokat egybehívta, akik jelenleg Isten népét alkotják a kanadai egyházban, azon a mérhetetlen területen, amely az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed. Az egyház, amely ebben a társadalomban él — a kanadai társadalmat a különféle nemzetekből származó személyek bevándorlása jellemzi azokra a sokféle művelődési és vallási hagyomá­Űgyszólván minden beszédében a Szentatya mind a két hivatalos, több­ségi nyelvet használta; attól függően, hogy hol beszélt, az angolt vagy a fran­ciát részesítette előnyben. Más népi elemek közül különösen a keleti szer- tartású ukránok és szlovákok számára, valamint az egész országban tekinté­lyes kisebbséget képviselő lengyelek számára volt külön találkozó a pápá­val, Ontarióban és Manitobában. nyokra épül, amelyekből a kanadai ke­reszténység és katolicizmus szervezeteaz ország különMe helyein összetevődik. Ez a változatosság és sokféleség gaz­dagodás forrása a társadalom és az egy­ház számára egyaránt. Állandó kihívást jelent a kanadai egyház apostoli és lel­kipásztori tevékenységének. E kihívás alapvető tartalmi elemeit a II. vatikáni zsinat megfogalmazta. Az a hitvallás, amelyet közösen tet­tünk kanadai látogatásom során, telve volt mindezzel, és ugyanakkor azzal is összhangban állt, ami a hit örök letétemé- nyét alkotja a Szentírásban és az Egyház hagyományában. Ennek nagy fontossá­ga van, különös tekintettel a jelenlegi elvilágiasodásra, sajátos jellemzőjére a ka­nadai társadalomnak, amely művelődés szempontjából gazdag és előrehaladott. 6. A II. vatikáni zsinat fényében a kanadai egyház hitének sajátos öku­menikus dimenziója van, szoros kap­csolatban az ország keresztényeinek fe­lekezeti hovatartozásával; Kanadában a katolikus egyház tagjai a népességnek majdnem a felét alkotják. Ezért aztán a kanadai pápai látoga­tásnak ökumenikus jellege is volt, amely különösen az elszakadt testvérekkel végzett közös imában nyilvánult meg. Ehhez a közös imához egy-két he­lyen (mint pb Torontóban) a nem ke­resztény vallások hívei szintén csatla­koztak. Kanada társadalmi légköre kedvez ama párbeszéd kialakulásának, amely Ökumenikus szempontból legfonto­sabb volt a torontói anglikán székes- egyházban lezajlott találkozó. A nem katolikus egyházi vezetők kifejezett kérésére a nyilvánosan lefolyt szertar­tás után a pápa zártkörű megbeszélésre is összejött velük; úgy látszik, ennek so­rán a vezetők szépitgetés nélkül nyilat­koztak a pápa előtt ökumenikus látás­módjukról és problémáikról.

Next

/
Thumbnails
Contents