A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
1. Jó nehézségek A probléma és a nehézség hasznos. Életképességünkhöz tartozik az a készség, hogy szembenézzünk velük, és úrrá legyünk felettük. Ezt az ügyességet gyakorolják gyermekeink, amikor igyekeznek megoldani saját problémáikat. Gyermekeink alapvető problémái különbözőek. Koruktól és helyzetüktől függnek. Nincs játszótársa, hűtlen lett a barátja, összeszólalkozott tanárával. .. Esetleg nem megy a házi feladata, egyik-másik tantárggyal vergődik, ügyetlenül mozog. . . Testi adottságai is lehetnek hiányosak vagy za- varóak. Gyöngébben lát, fázékony stb. Ezek és a hasonlók hasznos nehézségek, ha megengedjük, hogy gyermekeink megbirkózzanak velük. Ne vegyük ezért saját vállunkra csemetéink keresztjeit. Vigye mindenki a magáét. Előbb-utóbb úgyis magának kell hordoznia. Ha most megtanulja elviselni, esetleg meg is oldja, boldogabb lesz most is és a jövőben is. 2. Mire ügyeljünk? Gyermekeink különböző nehézségekkel találkoznak. Mindez hasznos, ha maga keresi a megoldásokat. Ne aggódjunk! Képesek elviselni problémáikat, sőt leginkább meg is találják a megoldáshoz vezető utat. Sokkal okosabbak és ügyesebbek ők, mint gondoljuk. Bízzunk bennük! Ha készensült és előrecsomagolt megoldásokat nyomunk a kezükbe, önállótlanokká neveljük őket. Sohasem érik be probléma- megoldó képességük. Melyik az a szülő, aki anyámasszony katonáját akar nevelni saját gyermekéből? Túlterheli magát az a szülő, aki vállalja még gyermekei problémáinak megoldását is. Egyikünk sem tárháza az emberi nehézségek megoldásának. Ne is akarjunk azzá lenni. Többet bízzunk az Isten kegyelmében és gyermekeink adottságaiban. 476
