A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
47 korunk valódi társadalompolitikai problémáit,és hogy ennek megfelelően segítő szolgálatát annak /ti. ennek a programnak a megvalósítására/ fel kell ajánlania. A fent ismertetett fejlődés következményeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a politikai hasznosság elvének érvényesítése az egyház számára a hivatalosan ateizmust támogató államban ugyan biztosít életlehetőséget, azonban annak belső életét súlyosan meg is terheli. (1) A kulcspozíciók betöltésében, egyházi kitüntetéseknél, egyházi programok tervezésénél vagy alkalmi konfliktusok esetén az állam által képviselt szempontok lesznek értékelve. A törvényes főpásztorok kénytelenek tudomásul venni, hogy az állam belső egyházi ügyeket is saját, egyházon belüli bizalmasaival pl. a papi békemozgalom tagjaival egyetértve dönt el, és a törvényes vezetőkre csak a kivitelezés feladata marad. (2) Az állandó „két úrnak szolgálás", az egyensúlyozás az állam politikai szempontjai és az evangélium követelményei között, a hazugságban élés légkörét sugallja, elbizonytalanodáshoz, rezignációhoz vezet. Az egyházi vezetésnek nincs önálló tekintélye, a vezetők és vezetettek közötti bizalmi viszony erőtlen. (3) Az egyháznak ez a szoros kötődése az államhoz, illetve a politikai élethez azzal a hátránnyal is jár, hogy az egyházi vezetés gyakran kerül belső konfliktusba az egyház dinamikus részét képező báziscsoportokkal. Ezek nemegyszer elégedetlenek a „tárgyaló egyház" lelkipásztori cselekvőképességével,és evangéliumi felelősségtudattól indíttatva, a püspököktől függetlenül próbálják alakítani az egyházi életet. Ez a probléma éveken át megterhelte a magyar egyház életét és az egyház önértelmezésének zavarához vezetett. * * * A magyarországi szekularizáció és értékváltozás leírását szeretném a nyugati fejlődéssel való összehasonlítással lezárni. A kettő között két lényeges különbséget állapíthatunk meg. Az egyik, hogy a Magyarországon a változást előidéző okok között egy teljesen új is van, ti. a marxista gazdasági, társadalmi, világnézeti ideológia, míg a nyugati fejlődés a már meglevő alapokon történt. A másik különbség az, hogy Magyarországon az értékek változását hordozó folyamat forradalmi, erőltetett, erőszakos, felforgató és radikális volt, Nyugaton ellenben jobban érvényesültek az organikus fejlődés követelményei. Azt hiszem, a magyarországi helyzet a korszakváltás ellenére is kiforratlanabb, mint bárhol nyugaton. Ezért számítani lehet esetleges meglepő fordulatokra. . . ADOMÁNYOK A MAGYAR JEZSUITA MISSZIÓK TÁMOGATÁSÁRA. . . Az 1983. áprilisi számban (a 156. oldalon) nyugtázott adományok után magyar misszionáriusaink támogatására a következő előfizetőinktől kaptunk — egyenként 3 és 70 dollár között mozgó - adományokat:
