A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-09-01 / 9. szám

418

Problémák és Megoldások

AZ OSZTRÁKOK VALLÁSOSSÁGA Egy közvélemény-kutatás érdekes eredményei

Hogy viszonylik az osztrák ember a valláshoz? Erre a kérdésre ad válaszokat az osztrák Gallup Intézet egy kis tanulmánya, amelyet dr. Fritz Karmasin és — a bécsi egyetem publicisztikai intézetéből — Maximilian Gottschlich professzor készített.

E közvélemény kutatás eredményei szerint az osztrákok a maguk egészében alapvetően vallásosnak tartják magukat, sőt 39%-ban „nagyon vallásosnak"; csak 16% vallja magát „nem vallásosnak". A vallás, mint a továbbiakból kiderül, időszerű téma Ausztriában; a megkérdezettek 44%-a legalább alkalmilag részt vesz vallásról szóló megbeszéléseken. A fiatalok, vagyis a 30 éves korig terjedő korcsoportok, hasonló gyakorisággal vitatkoznak vallási kérdésekről, mint az idősebb osztrákok.

A tavaly szeptemberi katolikus nappal kapcsolatos pápalátogatás nem csökkenő erővel él a köztudatban. A január elején megejtett körkérdés során kiderült, hogy az osztrákok nagyon pontosan megragadták a pápalátogatás értelmét. A II. János Pál pápa személyéből sugárzó erő tette a legerősebb benyomást. A pápalátogatás lényeges hatásaiként a következőket nevezték meg: a hívők vallási öntudatának erősödése, az egyház és a társadalom közti kapcsolatok előmozdítása, és egy új egyházkép közvetítése. A „nem vallásosakra" is igen erős benyomást tett a pápa személyes kisugárzása.

Dicséretet kaptak a körkérdésnél a tömegkommunikációs eszközök a katolikus napról és a pápalátogatásról nyújtott híradásuk miatt; a megkérdezetteknek csupán 24%-a volt azon a véleményen, hogy a televízió és a napilapok túlságosan sok teret adtak ezeknek az eseményeknek. Nem kevesebb mint 87% kísérte a katolikus napot és a pápalátogatást újságokon, rádión és televízión keresztül. 10% (vagyis arányos átszámításban mintegy hatszázezer személy) bevallotta, hogy személyesen részt vett a katolikus nappal és a pápalátogatással kapcsolatos egy vagy több rendezvényen. Különösen nagy érdeklődést mutattak a bécsiek; a szövetségi főváros minden negyedik lakosa legalább egy rendezvényen részt vett.