A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-08-01 / 8. szám

383

felhúzzák. A templom alapkövét 1982- ben Robert Runde, Canterbury anglikán érseke és Godfried Danneels, Belgium katolikus érseke együtt tette le. • Sokan azt gondolnák, hogy az újságokban főleg olyanok közöltetnek szerelmi és házassági partnert kereső hirdetéseket, akik pszichikailag ingatagok, és egyéni fogyatékosságaik miatt nem tudják megvalósítani, ami „normális” embereknek minden nehézség nélkül sikerül. Hamburgban egy szodológus tanulmányozta a kérdést, és a következő eredményekre jutott. A hirdetők 30%-a a modem, független, barátságos típushoz tartozik; integrációs problémáik nincsenek; a sajtót, a házassági hirdetéseket úgy tekintik, mint egy modern szolgáltatást. Másik négy típust így lehet jellemezni: egyedül nevel, nincs elég alkalma kimenőre és kapcsolatkeresésre; egyedülálló fiatalember, aki nem külsőleg, hanem lélekben van egyedül; az ötven fölötti nő; a foglalkozás tekintetében szétesett személyek. Ez az utóbbi négy típus tehát társadalmi, személyek közötti viszonylatban bizonyos fogyatékosságoktól szenved. A hamburgi szodológus szerint az újsághirdetések eredményessége meglepően jó; ennek ellenére erősen kérdéses, hogy ez-e a probléma eszményi megoldása. • Olaszországban köztudott, Olaszországon kívül sokkal kevésbé ismert dolog, hogy az Olasz Kommunista Párt nemrég hirtelen elhunyt főtitkárának, Enrico Berlinguer- nek felesége, Letizia, hivő és gyakorló katolikus, aki négy gyermeküket katolikusnak kereszteltette és neveltette. Ez a tény némi fényt vet a főtitkár jellemére is: arra, hogy a pluralizmust komolyan vette, és másoknak a sajátjáétól eltérő felfogását őszintén tisztelte. Jellemző az is, hogy barátai és politikai ellenfelei egyaránt igaz emberként, becsületes emberként tisztelték. Teljes

jellemképéhez persze az is hozzátartozik, hogy a sztálinista korban nem emelte fel tiltakozó szavát. • Nyíri Tamás, a budapesti Központi Hittudományi Akadémia professzora egy Linzben megjelent német nyelvű cikkében ezzel a témával foglalkozik: „Kereszténynek lenni Magyarországon.” Jelzi többek között, hogy 1972-ben Budapesten a felnőttek egyharmada vallotta magát vallásosnak, 1978-ban viszont már 44,3%-a (40% pedig vallástalannak); főleg az értelmiségiek körében nő „a vallásos önértelmezés”. A vallásosak között nő a katolikusok, csökken a protestánsok és zsidók száma. Az 1949-es népszámláláskor Magyarország lakosságának 70%-a volt katolikus; ma Nyíri Tamás szerint a lakosság 60,5%-a van katolikusnak keresztelve, 60,8% kér katolikus temetést, 40%-nál valamivel több köt katolikus házasságot. Országos átlagban a katolikusok 12-14%-aj ár vasárnapi misére; az arányszám Budapesten a legalacsonyabb: 5%. A gyermekek 10%-a kap valamilyen formában hitoktatást. (A kérdéshez vö. júliusi számunkban, a 329—332. lapokon, András Imre cikkét.) • Texas államban február 22-én meghalt egy 12 éves fiú. Az észak-amerikai sajtó és televízió révén a nagyközönség jól ismerte, de csak a keresztnevét tudta: Dávid. Születésétől fogva hiányos volt a fertőzésekkel szembeni ellenállása; ezért jóformán egész életét mesterségesen immunizált környezetben (átlátszó sátor alatt) élte le. Sikertelen műtét után szívelégtelenség okozta a halálát. A temetését végző pap homí- liájában ezeket mondta: „Azok számára, akik a életet a termelésen mérik le, ez az élet teljesen és tökéletesen értelmetlen volt. De azok számára, akik szerint az élet mértéke az adás és kapás, Dávid élete a legjobban kiteljesedett életek közé tartozik.” „Dávid élete azzá