A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-08-01 / 8. szám
369 a nevéhez: a ,,Szent Kakas”, mert ott,.kakaskodott” minden egyházi jellegű és szorosan vett egyházi tevékenységben, mint a faluban mondogatták. Ű alapította meg a helybeli Szent Ferenc Harmadrendjét is, és élete fogytáig annak örökös elnökévé lett. így hát bőségesen adott alkalmat a lőcsfalvi papnak, hogy naplójában leírja vagy megemlítse a Szent Kakassal kapcsolatos történteket, hogy megmentse az utókor számára. Ezekből közlünk egynéhány érdekesebb kis eseményt. * * * Az egyik halottvirrasztón történt. A régi falusi világban rendesen egy asztalos ember volt, aki a koporsót is meggyártotta, és minden másféle tevékenységet a temetéssel kapcsolatban szintén ő maga intézett. A test a megholt házában volt kiterítve, s oda gyülekeztek halottnézésre és a virrasztásra is a rokonok, ismerősök. A virrasztón Gyuri bácsi is részt vett a Harmadrend érdemes tagjaival. Imádkoztak, énekeltek, rózsafüzért mondtak az elhunyt lelke üdvösségére. Gyuri bácsi rendesen a koporsó egyik oldalán foglalt helyet mint elnök úr, a Harmadrend tagjaival egyetemben, míg a többi virrasztók a másik oldalon, velük szemben. Egy ilyen virrasztásról aztán egyszer küldönc érkezett a lőcsfalvi paphoz azzal az üzenettel, hogy azonnal jöjjön Tőregi Balázsék portájára, mert a koporsó felett „kitört a háborúság” a Szent Kakas egylete no meg a többi virrasztók között, s a tisztelt halott mellett folyik az ütközet. Ment is a pap, s megérkezvén mit látnak szemei? Gyuri bácsi vitte a szót a maga kappanhangján, két karjával hadonászott, mint egy cséphadaró. A másik oldal sem volt rest: visz- szafeleseltek, és azok is karjukkal adtak hangsúlyt a szavuknak. Röviden az történt, hogy összevesztek azon, ki, mikor, mit mondjon, és ki vezessen az imák, énekek alkalmával. A pap megjelenésére egyszerre csend lett. A pap maga vette át a vezetést. Ő maga recitálta a rózsafüzért, a nép felelt rá ájtatosan. A virrasztás végén pedig ajánlotta, hogy mindenki szépen vonuljon most haza, nehogy felébresszék szegény halottat. S így a halott tényleg „békében” nyugodhatott utolsó útja előtt. * * * A másik jelenet a faluban megtelepedett fogász feleségével történt. Nemcsak a faluban volt rendelője, hanem egy autóba szerelt felszerelésével más tanyákra és kis falvakba is eljárt az előre megállapított menetrend szerint. Felesége volt az asszisztense otthon is a rendelőben, és a kiszállásoknál is. Lévén az asszony konvertita, igen bűz-
