A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-08-01 / 8. szám

361 FI ATA LÓKNAK Szabó Ferenc JÉZUS MISZTÉRIUMA ÉS A KEZDŐDŐ ISTEN-ORSZÁG Jézus tekintéllyel tanít, követésére hívja hallgatóit, csodákat tesz, hogy messiási küldetését igazolja. Egyesek hisznek és a nyomába szegődnek, mások botránkozva vagy hitetlenségükben „megátalkodva” elfordulnak tőle. Minden e kérdés körül forog: Kicsoda Ö? Jézus fokozatosan nyilatkoztatja ki isteni mivol­tát, személye titkát és küldetésének igazi természetét. Még közvetlen követői, apostolai is nehezen fogják fel annak az országnak a természetét, amelyről Jézus beszél, s amely eljövetelével, csodáival már megkezdődött. Csak az egyszerűek, „lélekben szegények”, vagyis az alázatosak hatolnak be titkába. Az Atya a kicsi­nyeknek nyilatkoztatja ki magát és Jézust. Péter is csak a mennyei Atya sugalla­tára tudja megvallani Fülöp Cezáreájában: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre a sziklaszilárd hitre építi majd az Úr — feltámadása után — Egyházát, hogy a Lélek erejében folytassa a világ üdvözlésének művét. Jézus egyre inkább „ellentmondás jele” lesz: a farizeusok és írástudók, a papság és a hatalom képviselői felforgatással, illetve istenkáromlással vádolják majd a forradalmi tanokat hirdető és a népet magához vonzó Prófétát. Jézus tud­ja, mi vár rá majd Jeruzsálemben. Többízben sejteni engedi a végkifejletet: elfog­ják, meggyalázzák, keresztrefeszítik. . . De azt is hozzáfűzi: harmadnapon feltá­mad. Jézus a várva-várt Messiás, aki beteljesíti Jahve Szenvedő szolgája sorsát (íz 42,1-4-et kifejezetten idézi Mt 12,18-21). A Deutero-Izajás szövegei - a Szen­vedő Szolgáról szóló énekek - többször felsejlenek az evangéliumokban, majd pedig kifejezetten visszatérnek az Apostolok Cselekedeteiben. A megátalkodott városok. Akkor korholni kezdte a városokat, ahol a legtöbb csodát tette, mert nem tértek meg. „Jaj neked, Koro- zain! Jaj neked, Betszaida! Ha Tíruszban és Szidonban történtek vol­na a csodák, amelyek nálatok történtek, már régen szőrzsákban és ha­muban tartottak volna bűnbánatot. De mondom nektek: Tírusznak és Szidonnak tűrhetőbb sorsa lesz az ítélet napján, mint nektek. Te meg, Kafamaum! Vajon az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában történtek volna a nálatok történt csodák, a mai napig állna. Egyébként mondom neked: Szodoma földjének tűrhetőbb sor­sa lesz az ítélet napján, mint neked.” Jézus hálaadása. Abban az időben Jézus így szólt:

Next

/
Thumbnails
Contents