A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-08-01 / 8. szám
359 12. Három olasz szentély (Pompei, Loreto és Bari) pápai bizottságának új elnöke Opilio Rossi bíboros (74 éves, olasz), az eihúnyt Umberto Mozzoni bíboros utóda. Opilio Rossi 1953 és 1976 között pápai nuncius volt (1961-tői Ausztriában); 1976-ban bíboros lett, 1977-ben a Világiak Tanácsának elnöke. 13. Az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének új elnöke Agnelo Rossi bíboros (71 éves, brazil); a tisztség eddig Casaroli bíboros államtitkárra volt ruházva. Agnelo Rossi 1956 óta püspök, 1964-től 1970-ig Sab Paulo érseke, 1965-ben bíboros; 1970 óta a Népek Evangelizálásának Kongregációját irányította. 14. A Vatikánállam Pápai Bizottságának új elnöke Sebastiano Baggio bíboros (71 éves, olasz); eddig Casaroli bíboros államtitkár töltötte be a tisztséget. Sebastiano Baggio 1953-tól 1969-ig pápai nuncius volt, 1969-től bíboros, 1973-tól a Püspöki Kongregáció prefektusa. A felsorolt kinevezések részletes kiértékelése messzire vezetne; különben ma még aligha lehetséges. Inkább csak néhány rövid megjegyzésre szorítkozunk. Nem ezekkel a kinevezésekkel kezdődött a Szentszék nemzetközivé válása. A Szentszék hivatalainak vezetői, munkatársai, tanácsadói már évtizedek óta egyre nagyobb arányban egyre több nemzetet képviselnek; az olaszok csupán (jelentős) kisebbséget alkotnak. A Szentszék egyik legfontosabb szervének, a Püspöki Kongregációnak élén eddig soha nem volt nem olasz bíboros; élére most egy fekete afrikai bíboros került. Vázlatos életleirása is (2. pont) érezteti, hogy tehetséges és sokféle tapasztalattal rendelkező püspök; amellett megnyerő modorú, kedves ember, és a római világot már szemináriumi éveitől kezdve ismeri. — Egy másik megjegyzésre méltó szempont: Casaroli bíboros államtitkár munkaköre megoszlik (13. és 14. pont) két olyan bíborossal, akik fontos kongregációk éléről kerülnek jóval jelentéktelenebb elnöki székekbe (a vagyonkezelőség ugyan elég tekintélyes és — a vatikáni bank körüli problémák óta - kényes gazdasági feladat.) A pápa a kinevezésekkel egyidőben Casaroli bíborosra ruházta a Vatikánállam ügyeinek a pápa nevében gyakorolt teljhatalmú felügyeletét, nyilván azzal a szándékkal, hogy a saját adminisztratív gondjai csökkenjenek, és egyetemes főpásztori tisztjét lelki síkon minél több energia befektetésével láthassa el. Megfigyelhetjük azt is, hogy a pápa lelkipásztorokra bízott olyan vatikáni szerveket, amelyeknek a mai világgal való kapcsolat szempontjából igen nagy a fontosságuk. Arinze érsek (I. 8. pont) szintén igen tehetséges és tekintélyes afrikai néger; Etchegaray bíboros pedig (I. 10. pont) a francia és az európai püspöki karokban vívott ki magának megbecsülést. Pironio bíboros (I. 9. pont) szintén mély lelkiségű lelkipásztor. Akik az Egyház és a Szentszék életéről szívesen beszélnek politikai szak- kifejezésekkel, egyes mostani kinevezésekben a „jobbratolódás" újabb jeleit látják: nevezetesen Hamer és Mayer érsekek kinevezésében (3., 4. és 5. pont), valamint Dadaglio érsek életpályájának alakulásában (7. pont). A legnagyobb meglepetést Ryan érsek kinevezése (6. pont) okozta: az, hogy minden missziós és római tapasztalat nélkül az egyik legtekintélyesebb kong(Folytatds a 340. oldalon.)
