A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-08-01 / 8. szám
338 kísérni a hivő ember életét. Egészen addig, míg a család imádsága, szeretteink alázatos könyörgése közben az Útravalót magunkhoz véve kilépünk az életből, és átlépünk az Úr örök menyegzős lakomájára, így kell megszentelnie az Oltáriszentségnek, így kell erősítenie a keresztény családokat. Most már szinte az ecjész Egyházban bevett szép szokás, hogy családi misék keretében az Ur fölkeres egy-egy családot jeles, fontos alkalommal. Ilyenkor kell főleg tudatosítani, erősíteni azt, hogy Ö hozott bennünket össze, ö erősítette a szeretet ka peso latot, Belőle élve tudunk a szeretetben úgy növekedni, hogy a szerete- tet ki tudjuk árasztani az emberek felé is. Hogy családunk kisded háza Názáretnek legyen mása. A názáreti családi otthonból indult az ács, a názáreti munkás világhódító, térítő, megváltó munkájába. így menjen a szeretetben megerősödött, az.Oltáriszentség szeretetében erősödött hivő ember mindennapos munkájába. A gyermek iskolába, apa-anya a munkahelyére azzal a szereteterővel, amit a szeretet forrásától kaptak. így megtanultak Jézusban élni, megtalálják az utat-módot, hogy amikor a válságok, a próbák, a nehéz napok jönnek, akkor is Jézussal beszéljék meg a nehéz ügyeket és problémákat. Jézushoz menjenek tanácsot kérni, Jézusból merítsenek erőt. Ha talán lazul az a szeretet kapocs, amelyről azt hitték, mikor kezdték, hogy mindörökre szól, akkor egy-egy családi áldozás vagy csendes kettesben történő áldozás után fogják meg megint egymás kezét apa és anya, férj és feleség, újítsák meg azt az ígéretet, fogadalmat, amit tettek akkor, amikor a házasság keretében örök hűséget esküdtek egymásnak. 0, hányszor kérünk tanácsot ott, ahol tanácsot nem adnak! Tanácsot ott, ahol csak a saját álláspontunkban erősítenek, s ezzel
