A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7. szám
327 — Persze ne legyünk mindig fáradtak, idegesek stb, a gyerekkel. Ne tegyük ezzel tönkre az életét. Egyértelmű tehát, hogy elvek nélkül nem lehet nevelni a családban sem. A legsorsdöntőbb elvek, s köztük az egyöntetű nevelés elve is, eleven és rugalmas. Okosan kell alkalmaznunk, számolva saját lelkiállapotunkkal, gyermekünk érzelmi világával és az adott helyzettel. Mindig úgy irányítsuk, hogy a gyermeket ne törjük le, ne zavarjuk össze. Talán ide illenek Jézus szavai: „Vigyázzatok, meg ne vessetek (botránkoztassatok) egyet sem a kicsinyek közüf (Mt 18,10). Szeder Mihály A lőcsíalvi pap naplójából Egyik napon Nagy Borcsa kereste fel papját. Nagy volt a bánata, nem ugyan a maga baja miatt, hanem a bátyjáért, a Jóskáért aggódott. Jóska nemrég szerelt le a katonai újoncévek NEM KÖNNYŰ letöltése után, s mint húga mondja, sok bolon- dériát hozott haza onnan magával. Anyja is kese- JÖNAK LENNI reg emiatt, apja pedig szigorú következményekkel fenyegette meg, ha le nem szokik róluk. — Nem tudna-e a főúr valamiképpen beszélni a fejével? Nem rossz gyerek ő — mondta a húga —, de ha így megy a dolog, előbb- utóbb szégyent hozhat majd a családra, amitől az a jó Isten mentsen meg bennünket, mert apa még valami kárt tehet majd a bátyámban. A pap türelmesen végighallgatta a Borcsa leányzót, s megígérte, hogy beszél majd a Jóskával, annál is inkább, mivel a legény kérte protekcióját a nagyságos kormányzó úrnál, mert szeretne az erdészetbe bekerülni. * * * A megbeszélt időben meg is jelent Nagy József leszerelt katona a lőcsfalvi papnál, hogy számot adjon magáról a közbenjárási lépés
