A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

263

LEVELESLÁDÁNKBÓL

Ausztráliából több olvasónk is azt írja, hogy nem kapta meg az 1983. decemberi számot, sem a későbbieket. Ilyen értelemben írtak levelet még márciusban és áprilisban is. — Ennek az elmaradásnak az oka nem lehet az, hogy a kérdéses számok késve jelentek meg, és ezt a késést természetesen a legtávolabbi országban, Ausztráliában érzik meg leginkább. - Többüknek levelük vétele után postáztunk néhány elmaradott számot. - Abban a reményben, hogy ez a júniusi számunk (bár jóval június eleje után) minden ausztráliai olvasónkat elér, arra kérjük őket, hogy pontosan jelezzék, milyen számokat nem kaptak meg. Az 1984. januári szám kivételével minden más számból vannak feles példányaink.

Minden reklamáló olvasónkat arra kérünk, hogy sürgetését ne ilyenformán fogalmazza meg: „már három hónapja nem kapom A Szívet” - hanem pontosan nevezze meg azokat a számokat, amelyeket már meg kellett volna kapnia, de hiába vár, és szeretné, ha pótlólag megküldenénk.

„A nyáron írtam egy levelet a véleménykutató kérdésükre, de nem találtam semmi visszhangot rá. A két végletet választották a közzétételre, a többi hangtalanul elcsúszott a levélhalmazban.” „A Szív maradjon meg annak, aminek indult: vallásos folyóiratnak. Maradjon ki belőle a politika. A Sajgó Apor és Mustó Péter cikkével szemben sokkal értékesebb a Raoul Follereauról szóló cikk. Ő valóban az evangélium szellemében segített a szegényeken, leprásokon.” ,,A Szeder atya írásai sok bölcsességet tartalmaznak, ki-ki horgászhat bennük a saját portájára.” (Belgium.)

„Miután szegény Uram elköltözött egy boldogabb hazába, özvegy lányomhoz költöztem föl a hegy tetejére. Talán közelebb vagyok így az Úristenhez. Megváltozott címemet tudatom Önökkel. De ha egyszer megszakad barátságunk, tudomásul kell venniök, hogy én is elhagytam e sárgolyóbist.” (New Jersey.)

Jí ősz önöm, hogy időről időre megkülditek lapotokat. Nagyon élvezem, és aztán tovább is adom, hogy mások is olvassák.” (Magyarország.) — Pap olvasónknak 1982 vége óta a nyomda rendszeresen postázza A Szívet, és kisebb csomagokban az 1981-es és 1982-es évfolyamot is visszamenőleg feladtuk.

„A Rk. Egyházi Szeretetszolgálat Központja és Otthonai nevében hálásan köszönjük A Szív példányait. Szépen érkeznek mindenüvé, nagy örömet okozva az idős anyáknak, nővéreknek és mindannyiunknak.” (Magyarország.)

,.Milyen jól esett olvasni a régi címet, és emlékezni A Szív áldásos szolgálataira. Segítse Önöket a jó Isten további apostoli munkájukban! S ha itt-ott fölös példányuk akad, indítsák el hozzánk, az idős papok otthonába!” (Magyarország.) - A szerkesztő is hálás örömmel emlékszik vissza arra, hogy 35 évvel ezelőtt elsőéves novíciusként ministrált az idézett sorok írójának, mikor az lelki- gyakorlatát végezte a Manrézában.

Egy olvasónk azt kéri, mondjunk egy-egy szentmisét hat hozzátartozójáért. Férje, lánya, öccsei tragikus halált haltak: háborúban, elhurcolás következtében; lányának „az lett a vége, a Dunából fogták ki a holttestét.” „Nem akarok panaszkodni, mert nagyon irgalmas hozzám az én jó Jézusom, nagyon sok kegyelmét érzem, sokat tudnék írni az ő közelségéről.” Szívesen vásárolna több lelki olvasmányt; „sajnos, csak 223 dollár a nyugdíjam, és beteg vagyok, sok orvosságot kell vásárolnom.” (Colorado, USA.)

N.F.