A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

261 VR: Tudomásom szerint a Társaságnak 22 tagja él külföldön. Mivel fog­lalkoznak ezek a testvérek, hol dolgoznak? ÚJ: Külföldi csoportunk első tagjai még 1948-ban jöttek ki, és Kanadába kerültek; a második része a külföldön élőknek 1956-ban jött, és Bécsben telepe­dett le. A két csoport természetesen összetartozik, szoros kapcsolatot tart, sőt az áthelyezés sem különleges esemény. Én magam is megjártam már Kanadát, ötévi bécsi tartózkodás után kerültem át, majd öt év után ismét visszatértem. Legfőbb elöljárónk Torontóban lakik. VR: A kint élő testvérek miben folytatják P. Bíró terveit, hagyományait? UJ: Abban, hogy mindig azt keressük, mi a szükséglet. Ezért volt Toron­tóban először óvodánk, majd amikor az öregek problémái kerültek előtérbe, a dohányvidéken, Courtlandon építettünk otthont öregeknek. Lakói magyarok, bel­gák, németek, és néhány angol. Egyik ún. otthonlakó tagunk alapította Hamilton- ban a nagy Szent Erzsébet Öregotthont és egy 300 egységből álló lakótelepet, el­sősorban öregeknek. (Lásd Szenterzsébet- falva című beszámolónkat: 1981,38—40. A szerkesztő megjegyzése.) 1950 óta fog­lalkozunk a magyar vallásos irodalom terjesztésével. Először Torontóban volt könyvesboltunk, majd annak megszűnte után postai küldéssel szolgáljuk a külföl­di magyar híveket Amerikától egészen Ausztráliáig. Most a hamiltoni telepen nyi­tottunk egy angol—magyar vallásos könyvesboltot. — Besegítünk a torontói és a courtlandi magyar plébánián, hosszú évekig vezettük a torontói magyar leány­cserkészetet, hitoktattunk angolul és magyarul. Egy testvérünk a torontói egy­házmegye egyik iskolájában tanítókat képzett ki hitoktatásra. De van a testvérek között tanítónő, ápolónő, sőt orvos is, egyik testvér pedig a nyugati partvidéken, indiánok által lakott területen kórházi ápolónő, és segíti a helyi plébánost apos­toli munkájában. — Bécsben hárman vagyunk, mindhárman magyar vonatkozá­sú munkában: a bécsi magyar egyházközségben, egy segélyszervezetben és a Ma­gyar Egyházszociológiai Intézetben. Itt meglehetősen otthonlakó testvérek mód­jára élünk, egyikünk hivatalosan is az. VR: Már többször használta ezt a kifejezést: otthonlakó testvér. Mit je­lent ez a státus valójában? UJ: P. Bíró elgondolásában a néplányt nem a keretek kötik, hanem az el­kötelezettség ereje. Ezért a Társaság konstitúciójában megalkotta az otthonlakó- ság fogalmát. Azok a belépők, akik már civil munkahelyükön komoly apostolko­dást fejtettek ki, vagy akik valamely ok miatt nem vállalhatják a közösségi életet — legyen az saját természetük, betegségük vagy rájuk szoruló családtag —, élhet­nek a közösségen kívül, de a Társaság teljes jogú tagjai. Természetesen az enge­delmesség és szegénység gyakorlata náluk a körülmények miatt módosul, de a lé­nyeg megvan. Az otthonlakóság gondolatával P. Bíró tulajdonképpen az institu-

Next

/
Thumbnails
Contents