A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1984-05-01 / 5. szám
231 delte, és a rubrikák előírása szerint káplánjával egy éjszaka elhelyezte a mellékoltáron. A régi szobrot pedig a templom hátterében helyezték el a kórus alatt egy üres sarokban egy ékes faállványra, melyet a templom padlásán fedeztek fel a régiségek közt; így az állvány és a szobor jól illettek egymáshoz, falusi kontárművészek alkotásai. * * * Volt nagy csodálkozás egy elsőpénteki reggelen, amikor a hívek ájtatos tekintete kegyeletes sóhajtások kíséretében a mellékoltáron trónoló új Szűz Mária-szoborra tévedt, és megrökönyödve látták, hogy a Szűz Mária színét változtatta az éjszaka folyamán. Még az imádság sem ment olyan jól, mint régen. Némelyek már csodára gondoltak. Végül kifelé menet felfedezték a régi szobrot a templom végiben, és utána kitört a híres egyházközségi forradalom. Először a Szűz Mária Társulat vezetősége kereste a magyarázatot a változásra. Azok aztán továbbadták a falu életében történt változásra a magyarázatot. De úgy látszik, ez nem talált megértésre, s a falu légköre zivataros tüneteket mutatott. Küldöttség alakult, és követelték a papságtól a szobor haladéktalan visszaállítását a mellékoltárra, s mivel a papság nem teljesítette a kívánságot, repültek a levelek a püspöki iroda felé. S mivel a püspöki iroda nem találta semmi nyomát az irattárban, holott engedélyt kellett volna kérni az egyház- megyei statumok szerint, tehát ráírtak a lőcsfalvi papságra, hogy az ügyet így vagy amúgy, a lelkipásztori okosság szabályai szerint simítsák el. S mivel ennek sem lett semmi eredménye, s újabb levélírási hadjáratban a püspöki irodát azzal fenyegették, hogy az ügyet Rómában terjesztik fel, vagy egyenesen a pápához, a püspöki iroda úgy határozott, hogy egy prelátus kanonokot küldenek le, hogy csitítsa le a népet, és a püspök meghatalmazását vitte magával, ha közbelépése sikerülne, az új szobor megáldásához, s hogy adja tudtára a népnek, hogy a püspök úr a régi Szűz Mária-szobrot mint történelmi emléket a székesegyház műtárában fogja tisztelettel elhelyezni. * * * A prelátus meg is érkezett, a pap összehívta az egyháztanácsot, a prelátus megmagyarázta nekik az egész ügyet okosan, tapintatosan. Elhatározták, hogy az ünnepélyes felszentelés vasárnap délután lesz, és kérték a tanácsot, hogy a faluban szájról szájra futó propagandával készítsék elő a népet. így is történt. A nép ament mondott a püspök kívánságára, és kitüntetésnek vették, hogy ilyen híres főpapot mél- tóztatott hozzájuk az ügyben leküldeni. Az új márványszobrot a prelátus nagy ünnepélyességgel felszentelte, és az ünnepélyes áldás után a régi gipszszobrot nagy ünnepi akcióval szépen ott a templomban a
