A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-05-01 / 5. szám

207

A Megváltás rendkívüli jubileumi éve során különösképpen megemlékezünk Krisztus megváltó kereszthaláláról; a pápa buzdítani akart minden keresztényt, hogy mélyítsék el elmékedéseikben azt a meggyőződést: a fájdalom, a szenvedés helyettesíthetetlen értékeket képvisel a világ üdvössége szempontjából. A levél segíteni akarja a keresztényeket, hogy a keresztre feszített Krisztusra tekintsenek hittel, szeretettel és bátorsággal, és elfogadják a „szenvedés evangéliumát” az Isteni Gondviselés titokzatos, de szerető terve szerint. Mert ami az ész számára kifürkészhetetlen rejtély marad, a hit számára, a meghalt és feltámadt Krisztus fényében a felemelkedés és az üdvösség üzenete lesz.

A Szentatya ezekkel a gondolatokkal máris jelezte új dokumentuma kiadásának körülményeit és célját. Lényegében ezeket mondja el bővebben a levél bevezetőjében, és megismétli végkövetkeztetésében. A dokumentum nyolc fejezetre oszlik (a nagyobb egységek sorszáma folyamatos az egyes fejezeteken át). A szöveg gondolatmenete világos, a mondatszerkesztés — bizonyos régebbi és újabb enciklikáktól eltérően — egyszerű; egy-két zsinati dokumentumtól eltekintve a pápa a Szentírást idézi elég gyakran. A fejezetek címe: Az emberi szenvedés világa — Válaszkeresés a szenvedés értelmére vonatkozó kérdésre — Jézus Krisztus a szenvedést legyőzte szeretettel — Részvételünk Krisztus szenvedéseiben — A szenvedés evangéliuma — Az irgalmas szamaritánus — Végkövetkeztetés.

1. Bevezetés

Az üdvösséghozó szenvedés értékét Szent Pál így magyarázza (Kol 1,24): „Kiegészítem testemben, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, teste, az Egyház javára.” Ezek a szavak mintegy annak ahosz- szú útnak a végén állnak, amely az ember történetét átszövő és az Isten Szava által megvilágított szenvedésen át vezet. Pál szavai mintegy a végleges felfedezést rögzítik, amelyet az öröm kísér. Ezért írja az apostol: „Örömmel szenvedek értetek . . így nyitja meg apostoli levelét a pápa. A Megváltás jubileumi éve alkalmával az egyház figyelmét fel akarta hívni arra, hogy a Megváltás Krisztus Keresztje, vagyis szenvedése által valósult meg. A Redemptor hominis kezdetű körlevélben már azt mondotta: Krisztusban minden ember az Egyház útja