A Szív, 1984 (70. évfolyam, 1-12. szám)

1984-02-01 / 2. szám

95

1984. január 10-én bejelentették, hogy ban másutt is. Szibériában és Kazahsz- a Szentszék és az Amerikai Egyesült Ál- tánban a közelmúlt évek során több lamok diplomáciai kapcsolatot vesznek tolikus egyházközség nyert hivatalos fel. Az Egyesült Államok elismerést. Ezeknek az egy1867-ben szakította meg a INNEN-ONNAN házközségeknek a hívei kö- diplomáciai kapcsolatot a zött sok német anyanyelvű

Pápai Állammal. 1939-ben, a második világháború elején az amerikai elnök személyes képviselőt jelölt ki, aki időközönként Rómába utazik diplomáciai tárgyalásra. Ezt az óvatos közeledést azóta fenntartották, és most teljes diplomáciai kapcsolattá fejlesztik. • A püspöki szinódus október utolsó napjaiban megválasztotta a titkársági tanács 12 tagját. 3—3 püspök képviseli az egyes földrészeket: Afrikát Paul Zoun- grana bíboros (Felső-Volta), Stephen Naidoo (Dél-Afrika) és Henri Tessier (Észak-Afrika); Amerikát Joseph Bernards bíboros (USA), Aloisio Lor- scheider bíboros (Brazília) és Paulo Evaristo Arns bíboros (Brazília); Ázsiát, Ausztráliát és Óceániát Jaime Sin bíboros (Fülöp-szigetek), Joseph Cor- deiro bíboros (Pakisztán) és Stephen Furnio Hamao (Japán); végül Európát George Basil Hume bíboros (Anglia), Carlo Maria Martini bíboros (Olaszország) és Roger Etchegaray bíboros (Franciaország). A pápa által kinevezett három titkársági tag: Josef Ratzin- ger bíboros (római kúria), Alfonso Ló- pez Trujillo bíboros (Kolumbia) és Maxim Hermaniuk (ukrán egyház). • A Szovjetunióban két katolikus papnevelő működik: Kaunasban a litván, Rigában pedig a lett és egyéb katolikus közösségek papi utánpótlása nevelődik. Ma Kaunasban 104, Rigában pedig 51 szeminarista tanul; közülük Kaunasban 28, Rigában pedig 11 az elsőéves. 1981 -82-ben mindkét szemináriumot renoválták. Katolikus egyházközségek vannak nemcsak Litvániában és Lettországban, hanem szétszórva a Szovjetunióvan. • Libanon katolikus püspöki kara dokumentumot adott ki az ország jövőjének kialakításáról. Az eddigi felekezeti állam helyett szekularizált államot kívánnak, és pártfogolják a köz- igazgatás decentralizálását (gyakorlatilag a kantonrendszert). Azt kívánják, hogy a törvényes libanoni hadseregen kívül semmi más fegyveres erőnek ne legyen joga az országban tartózkodni; legyen általános hadkötelezettség. Libanon szabad választással, a szabadság- jogok biztosításával valósítsa meg a legjobb kormányformát, a demokráciát. A libanoni társadalomban ne legyenek se különleges privilégiumok, se hátrányos megkülönböztetés; a vallások ko- egzisztenciája gyümölcsöző szolidaritás forrása kell legyen. • Latin-Ameriká- ban a közelmúlt években 90 ezer személyt hurcoltak el vagy tüntettek el. Országok szerint az elhurcoltak száma így oszlik meg: Guatemala 35 000, Argentína 30 000, El Salvador 7000, Chile 700, Mexikó 500, Bolívia 200, Peru 200, Brazília 160, Paraguay 100, Kolumbia 100. Több mint 16 000 személy sorsáról nincsenek hírek. • Egy Hong Kongban tartott konferencia előrejelzése szerint a Föld lakossága 2000-ben hatmilliárd fölött lesz. Egyes ázsiai országokban a születéskorlátozást egyre módszeresebben és eredményesebben érvényesítik, mégis a jelzett népességnövekedés várható. Földünk lakossága 40 év alatt (1960-tól 2000-ig) megkétszereződik; a harmadik világ népességének aránya ugyanezen 40 év alatt 65%-ról 80%-ra emelkedik a Föld össznépességéhez arányit-