A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-02-01 / 2. szám

69

önfeledt egyszerűséggel:

Olykor egy-egy ének nyújt neki vigaszt,

A hitújítás kora szülte még azt:

Benne a tört szív, bűnt-vallva, leverve,

Vagy erős hittel Istenhez emelve. (Tamburás öreg úr.)

Arany János 1882. október 22-én, egy vasárnap délben halt meg. Előtte való márciusban írta Sejtelem című utolsó versét. Ezt a „miniatűr remeket" Sík Sándor mesteri beleéléssel elemzi. (Lásd: A Szív 66, 1980, 486-487.) „Ennek a négysoros összetett mondatnak egyetlen alanya van: a jó Isten. Arany életfilozófiája a vallási gondolatba torkollik. Az Isten ebben a versben nemcsak a képes kifejezés egyik eleme, hanem a mondanivaló legmélyebb rétege. Az az Arany János, aki a zsoltárokon tanult írni-olvasni, aki mint költő is elsősorban a Bibliából táplálkozott, aki a Fiamnak szóló verset, az Itthoni, a Honnan és hová?-t írta, a maga gondolatépületének tornyáról nem felejtette el a keresztet. .. Halálsejtelem, elborongás, játsziság, humor, rézig náció, filozófia, vallásos megnyugvás: négy rögtönzött sorban — kicsinyben a legnagyobb nagyság.”

Életem hatvanhatodik évébe'

Köt engemet a jó Isten kévébe,

Betakarít régi, rakott csűrébe,

Vet helyemre más gabonát cserébe.

Kővári Károly

A SZEPLŐTELEN LOVAGJA (III.)

/

Újrakezdés Krakkóban

Maximilián már tanulmányai alatt felismerte a nyomtatott szó hatalmát, és arról álmodozott, hogy egy napon folyóiratot alapit, amely az egész világ népeit el fogja vezetni az evangélium ismeretére a Szeplőtelen pártfogása alatt. „A világot el kell árasztani a keresztény és máriás irodalommal, minden nyelven, minden országban, hogy elfojtsa a sajtó által terjesztett tévelyeket” - mondta később, világosan kifejezve korábbi elgondolását.

Ugyancsak felismerte már 1917-ben a film befolyását is, és azt a veszélyt, hogy az erkölcstelenséget fogják terjeszteni vele. Már akkor elhatározta, hogy a tudomány minden új találmányát igyekszik majd felhasználni a jó irányban. Ezért kezdeményezett később rádióállomást és repülőteret az általa alapított városban. Sokat kellett azonban fáradoznia, míg mindez sikerült neki.

Amikor 1919-ben visszatért Lengyelországba, háború által megtépázott és elszegényedett hazába érkezett. A pénz annyira elvesztette értékét, hogy egy