A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-11-01 / 11. szám

522 nagy hivősereg özönlött Rómába. A krónikások feljegyezték, hogy legtöbben a pápa szülőhazájából, Spanyolországból, és Magyarország­ról érkeztek. Egy névtelen kamalduli szerzetes ezeket a szavakat hagy­ta ránk: „Nagy öröm tölti el a szívemet, hogy annyi jámbor ember tesz tanúságot a kereszténység mellett ebben a hitetlen világban és az erkölcsök romlása közepette.” VI. Sándor pápa a szentév befejeztével 1501 vízkeresztjén egész Európára kiteijesztette a jubileumi búcsút. Nagy újdonságnak számí­tott ez a rendelet az egyház szokásaiban. Küldöttek vitték szét Euró­pában a pápai iratot, amely pünkösdvasárnapig engedélyezte a teljes búcsú elnyerését mindazoknak, akik anyagi vagy egészségi okok miatt nem zarándokolhattak Rómába. Luther Márton Ezen a ponton, mielőtt rátérnénk az 1525-ös szentév történe­tének ismertetésére, kitérőt teszünk, és felidézzük a lutheri reformá­ció kezdeteit, illetve a búcsúról szóló vitákat. A búcsú, a jubileumi búcsú is, az egyház hagyományában az ideigvaló büntetés elengedését jelentette. A bűnt természetesen Isten bocsátja meg az egyház közreműködésével; Isten és az egyház nevé­ben adja meg a feloldozást és rója ki a penitenciát az egyház papja. Az egyház kezdeti gyakorlatában a bűnbánót csak akkor fogadták vissza, ha elvégezte a kiszabott penitenciát, amely vezeklésből és jó­cselekedetekből állt. Jócselekedetnek számított pl. a kereszteshábo­rúban való részvétel, alamizsnálkodás a szegények vagy egy templom javára. Lassan kialakult az a szokás, hogy nemcsak szentévek alkalmá­val lehetett elnyerni a búcsút, hanem pl. olyan esetben is, ha valaki saját munkájával vagy pénzadománnyal hozzájárult egy templom fel­építéséhez, helyreállításához. IV. Jenő pápa pl. 1443-ban kelt bullájá­val bűnbocsánatot engedélyezett mindazoknak, akik alamizsnálkod- tak a liége-i székesegyház építésére. IV. Szixtusz ugyanezt tette a Szent Péter-bazilika építési költségeinek fedezésére. A búcsút a tisz­títótűzben szenvedő lelkek számára is kieszközölhették adományaik­kal a hozzátartozók. A pápai szöveg ugyan hangsúlyozza, hogy az adomány nem ment fel az ima és az őszinte bűnbánat kötelezettsége alól, de kétségtelen, hogy idővel valóságos búcsúkereskedelem alakult ki a lelki szempontok hátrányára. Természetesen a lelki és anyagi ja­vaknak ez a keveredése sokak szemében botrányt jelentett. Tagadhatatlan azonban, hogy gyakorta nagy tervek megvalósí­tását tette lehetővé a búcsú révén befolyt összeg. Egy példa erre a hol­

Next

/
Thumbnails
Contents