A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-11-01 / 11. szám

496 (. . .) En magam az előbb említett beszédben provinciálisai­tokhoz megerősítettem, hogy „az Egyház ma elvárja a Társaságtól, hogy hatásosan hozzájáruljon a II. vatikáni zsinat határozatainak vég­rehajtásához éppen úgy, amint Szent Ignác idejében és később is min­den erővel törekedett megismertetni és alkalmazni a trentói zsinat döntéseit, és különösen segíteni a római pápákat legfelsőbb tanító­tekintélyük gyakorlásában”. Ezért hívtalak fel titeket, és most meg­újítom ezt a felhívást, hogy alkalmazzátok a jelen idők különböző lel­ki szükségleteihez ,,a hagyományos apostolkodás különböző formáit, amelyek ma is teljes értékűek”, és még nagyobb figyelmet szentelje­tek „azoknak a kezdeményezéseknek, amelyeket a II. vatikáni zsinat különösen is hangsúlyozott”, mint pl. az ökumenizmusnak, a nem keresztény vallásokkal való kapcsolat mélyebb tanulmányozásának és a művelt egyházakkal folytatott párbeszédnek. Ezt illetőleg isme­rem és helyeslem odaadástokat az inkulturációt illetőleg, ami oly fon­tos a hithirdetésben, feltéve, hogy csatlakozik hozzá az ugyanolyan odaadás a katolikus tanítás tisztán és sértetlenül való megőrzését ille­tőleg. 7. Apostolkodástokról beszélve, annakidején nem mulasztot­tam el felhívni figyelmeteket annak szükségességére, hogy a hithirde­tő tevékenység közben elő kell mozdítani az igazságosságot, a világbé­kével kapcsolatban, amire minden nép vágyakozik. Ezt a tevékenysé­get azonban hivatástoknak megfelelő módon kell gyakorolnotok, mint szerzeteseknek és papoknak, anélkül, hogy összetévesztenétek a papok sajátos feladatait a világi hívekével, és anélkül, hogy enged­nétek a kísértésnek, hogy „az Egyház küldetését lefokozzátok a pusz­tán ideigtartó dolgokra. . . az üdvözítést, amelynek ő hírnöke. . . az anyagi jólétre” (Evangelii nuntiandi, 32). (. ..) 8. (. . .) Nagyon szeretett testvérek! Legyen számotokra ez a jubileumi év sajátos gyümölcse: újuljatok meg erőteljesen hivatástok­ban, mindenekelőtt a személyes megtérés által. „Nyissátok ki a kaput a Megváltónak”, engedjétek, hogy Krisztus szeretete és az Ö Lelke át­hasson titeket, törekedjetek gyakorolni azt, amit a Szent Ignác által ajánlott ima mond a lelkigyakorlatok második hetében: „bensősége­sen ismerjétek az Urat, hogy méginkább szeressétek és kövessétek Öt!” Bensőséges ismeret, erős szeretet és az Úr szoros követése a ti hivatástok lelke. Más szóval, nektek a cselekvésben szemlélődök tár­saságának kell lennetek, arra törekedve, hogy mindenben Krisztust lássátok, ismerjétek és tapasztaljátok, hogy szeressétek és megszeret­tessétek Öt, hogy mindenben Öt szolgáljátok, és kövessétek Öt a ke­resztre. (...)

Next

/
Thumbnails
Contents