A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-01 / 10. szám
479 állítottak fel, eredeti helyükön, olyan bronz műszereket, amelyeket a jezsuiták vittek be Kínába. • Máltában, Go- zo szigetén a Ta-Pinu nevű Mária-kegy- hely az idén ünnepli a Szűzanya megjelenésének 100. évfordulóját. Erre való tekintettel a Szentatya még 1981- ben úgy döntött, hogy Máltában lesz a 9. nemzetközi mariológiai kongresszus és a 16. nemzetközi Mária-kongresszus. A mariológiai kongresszus szakteológusok összejövetele, és a Mária-tisztelet történelmi alakulását tanulmányozza. Máltában, szeptember 8. és 15. között, a XVII. és XVIII. század Mária-tisztele- te került sorra. A Mária-kongresszus inkább a Mária-tisztelet nagyméretű megnyilatkozása; amellett valamilyen lelkipásztori téma tanulmányozására is gondot fordít. Máltában szeptember 15-től 18ág ezt a témát világították meg: „Mária, a kiengesztelődés anyja.” A legutóbbi kongresszusok időpontja és színhelye: 1979-ben Zaragoza (Spanyolország), 1975-ben Róma, 1971-ben Zágráb és Maria-Bistrica (Horvátország), 1967-ben Lisszabon és Fatima, 1965- ben Santo Domingo. • Etiópiában egy csoport muzulmán nő már több mint 30 éve szerzetesinek nevezhető közösségekben él. Egész életüket Allah- nak és az imádságnak szentelik. Kolostoraik felszerelése a legszükségesebbre szorítkozik; abból táplálkoznak, amit kívülről, másoktól kapnak. Közös imáikat külön teremben végzik, naponta ötször, a muzulmán hagyományoknak megfelelően. Ez a női kezdeményezés erős ellenállásba ütközik, mégpedig azon az alapon, hogy muzulmán felfogás szerint a nőnek nincs joga különös vallási-szerzetesi élethez. Muzulmán csoportok próbálkoztak, de eredménytelenül, a kolostorok életét lehetetlen☆ ☆☆☆☆☆☆☆☆ Napjainkban már olyan kiadványok is vannak, amelyek az ön- gyilkosságot magasztalják és tanítják. Közéjük tartozik egy francia könyv ezzel a címmel: Suicide, mode cfemploi (Használati utasítás az öngyilkossághoz). Ezzel a könyvvel és hasonló kiadványokkal kapcsolatban Franciaországban azoknak a vallási közösségeknek az országos vezetői, amelyek a Bibliából sarjadtak (vagyis a zsidók, a katolikusok, az ortodoxok és a protestánsok), a következő nyilatkozatot tették: „Az emberi élet Isten adománya. Ennek elismerésével alapozzuk meg az ember méltóságát és felelősségét. Minden lét magában hordja Teremtője képét. A teremtés egészének ölén minden személy felbecsülhetetlen értékkel van felruházva." „De minden embernek sorsközösségre van szüksége. Kénytelenek lévén megállapítani, hogy társadalmunk kétségbeesésbe viszi egyes tagjait, arra szólítunk fel, higy hallgassák és értsék meg mindazokat, akik reményüket vesztik a magány ellen vívott küzdelmükben." „Ellenállhatatlan szükségét érezzük annak, hogy kijelentsük:az életnek értelme, értéke és célja van; ezek táplálják meggyőződéseinket és reményeinket. Az írás szerint (MTörv 30,15—20): Lásd, eléd adtam ma az életet és a boldogságot. .. Válaszd hát az életet!”