A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-10-01 / 10. szám

467 ként kezeli. Érzi, hogy „nem jó az embernek egyedül". Szerető meg­értésre vágyik, s ha ezt férjénél megtalálja, „hozzáillő segítőtársa" lesz mindenben (Tér 2,18). Sőt férjével és hitveséért mindent vállal. Akár a halálba is elmegy, mint pl. az ószövetségben Cippóra, aki Mózesért lemond biztonságáról, elhagyja családi házát és egész rokonságát, s vállalja a vándoréletet az idegenben (Kiv 3,21—22 és 4,20). A férfi is vágyik meleg otthonra. A feleségben lelünk az otthon- teremtés igényére és képességére. A női léleknek különös érzéke, hogy lakását meghitté tegye. Méginkább a feleség tulajdonsága ez, mert tudja, kiért teremt otthont. Példaképül szolgálhat erre a gyermeksze­rető bibliai Anna, férjének meghitt bizalmasa (1Sám 1,2—23). A női lélek személyreirányultságából fakad, hogy kimondha­tatlanul és felbecsülhetetlenül hűséges tud lenni ahhoz, aki őt értékeli és szereti. Ez a jellemvonás is a feleségben domborodik ki. Hűsége erő­sebb lehet a halálnál is, amit olyan szépen bizonyít Judith, a csinos és kérőktől hiába ostromolt fiatal özvegy (Jud 8,2—8). Az aránylag sok özvegyasszony is ezt támasztja alá. Igaz, hogy a nők életkora hosz- szabb, de elhunyt hitvesük iránt érzett hűségük is sokat nyoma latban. 2. A FELESÉG ALAPÉLMÉNYEI A jó feleség lelkivilága tükrözi Isten tervét a házassággal. Ezt igazolják alapélményei is. Talán legjellemzőbb vonzalma a szeretet: szeret, és elvárja, hogy szeressék őt. Szeretetét a férjről való gondoskodásban, kedveskedés­ben és az érte hozott áldozatokban gyako­rolja. Jogosan várja el a feleség, hogy hagy­ja magát szeretni a férje, és hogy viszont­szeresse őt. A „szeretet himnuszának" szin­te minden szavát sajátjának érzi (1Kor 13). Persze, ez nemcsak a feleség erénye. Min­den keresztény főparancsa és életfeladata a szeretet. A feleség az egymásrahangoltság híve. Egy emberré igyekszik forrni férjével (Tér 2,24), főképp érzelmekben, tervekben és elgondolásokban, de eseten­ként még külsőben is hasonul hozzá. Igénye, hogy egy szív és egy lé­lek lehessen hitvesével. Jellemzi továbbá az asszonyt érzelmei szabad kiáradása. Szíve­sen kimondja és más módon is kifejezi, hogy szereti urát, de elvárja azt is, hogy férje is öntse ki előtte érzelmeit, nyilvánítsa ki egyértel­műen, hogy szereti őt. A Teremtőnek ezen terve rejlik a szentírási el­

Next

/
Thumbnails
Contents