A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-01 / 10. szám
447 Tehát a lelkigyakorlatos ház programja kettős: kiképzés és lelki elmélyülés a világiak számára. Mint az Uj Ember főszerkesztője írja: „Elsőrangú rendeltetése, hogy a hitükben elmélyülni vágyó, a lelkipásztori munkában papjaikat felkészülve segítő, a családi életben és a gyermeknevelésben a krisztusi úton járni kész világiakat, a házasságra felkészülő fiatalokat fogadja." A program gyakorlati kivitele A résztvevők toborzását a jelenlegi tervek szerint az egyházmegyék végzik. Minden egyházmegye elküldi a maga 30 férfiből és 30 nőből álló csoportját, akik hétfő déltől szombat reggelig lelkigyakorlattal kombinált hittani és gyakorlati kiképzésen vesznek részt. (A csoportok egyházmegyék szerinti beosztását már közzétették.) A kiképzést azon egyházmegye papjai végzik, melynek hívei megtöltik a házat, a lelki elmélyülést, a lelkigyakorlatot pedig jezsuita atyák vezetik. P. Arrupe S.J. generális 1978-ban történt magyarországi látogatásával kapcsolatban ugyanis a hatóságok engedélyezték, hogy a lelkigyakorlatos ház szolgálatára eddig összesen hat atya erre a munkára Rómában kétéves tanulmánnyal felkészülhessen. Az engedély azonban nem jelenti a jezsuita rend magyarországi működésének új ráenged élyezését, és nem tartalmaz semmiféle intézkedést a 60 év körüli atyák későbbi pótlásáról sem. A lelkigyakorlatos mozgalom múltja Magyarországon A jezsuita rend 1928-ban nyitotta meg Manréza néven magyarországi első lelkigyakorlatos házát Budapest-Zugligetben, férfiak számára. 20 évalatt, az 1928 és 1948 közötti időben, 1250 hosszabb-rövidebb lelkigyakorlatot adtak az atyák, és 57 696 lelkigyakorlatozó számára tették lehetővé a ház speciális berendezettségével a találkozást Istennel. A nők számára 1938-ban nyílt meg a 100 ágyas lelkigyakorlatos ház Péce- len, a Jézus Szíve Népleányai Társaságának kezelésében. A Társaság szabályaiban a Szt. Ignác-i szellemet tette magáévá, és ezáltal természetesen a lelkigyakorlatokat is felvette elsőrendű eszközként apostolkodási módszerei közé. A péceli házban általában a jezsuita atyák adták a lelkigyakorlatokat, de a népleányok maguk is foglalkoztak lelkigyakorlat-adással, főleg falun. / 1948 áprilisában az Uj Ember így ír: „Ma minden egyházmegyében van férfi lelkigyakorlatos ház. Az országban szétszórva mindenütt megjelentek a lelki életnek ezek a tűztornyai." Ugyanis a negyvenes években terjedt el Magyarországon a KÁLÓT szervezésében a Falu-Manréza mozgalom. Hat állandó kisebb lelkigyakorlatos házban és kb. 48 mozgó lelkigyakorlatos központból szolgálta a falusi híveket, a jezsuita atyáknak — ha nem is mindig vezetésével, de — irányítása alatt. 1948-ban a bencések is nyitottak egy kisebb lelkigyakorlatos házat Budapesten, a jezsuiták elhelyezték az alapkövét egy Kispesten megnyitandó háznak, a néplányok pécsi lelkigyakorlatos háza megnyitás előtt állt. A politikai kurzus- váltés azután betiltotta a világiak lelkigyakorlatos mozgalmát, csak a papok végezhettek továbbra is zárt lelkigyakorlatokat, leginkább Pannonhalmán. ★ ★ ★ ★ ★
