A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-10-01 / 10. szám
434 MISSZIÓS:. . . azokért a misszionáriusokért, akik üldözést szenvednek a hitért. „Ha engemet üldöztek, titeket is üldözni fognak.” Ezekkel a szavakkal küldötte el apostolait igehirdető útjukra az Üdvözítő. Az Egyház közel kétezeréves története bizonyítja, hogy ebben is igaza volt. „Nem nagyobb a tanítvány, mint a Mestere . . .” István diakónus megkövezése, Péter és apostoltársai bebörtönzése és a Nagytanácstól megparancsolt megfe- nyítése, Jakab apostol vértanúsága és Pál apostol sorsa — mind az írás lapjairól ismert tények. Az egyháztörténelem lapjain pedig ott szerepel - és ezek világtörténelmi tények is — a tíz római üldözés, a perzsa és a mohamedán üldözés, a barbár népek és a különféle forradalmak hitet és egyházat üldöző magatartása. Ma is a náci és a kommunista üldözés mellett ott van a hithirdetők sanyargatása, sokszor „láb alól való eltételük”, hiszen útjában vannak a maguk evangéliumát hirdető és fegyverrel terjesztő hatalmaknak, mozgalmaknak; Közép- és Dél-Amerika országaiban csakúgy, mint Afrikában Angola, Zambia és Rodézia földjén. Nem is szólva Ázsiáról! Soha nem hiányoztak viszont az Egyház életében a bátor hitvallók és halálukkal is tanúságot tevő vértanúk. Az ő sorsuk és példájuk tanúságtevő ereje közismert. Átvilágít a századok homályán, és még a modern hírközlés szervei is tudomást kell vegyenek róluk. Néha, ha éppen úgy kívánja a helyzet, propagandacélokra is felhasználják Jézus hősi követőinek példáját, sorsát. Ritkábban beszélnek a „csendes, néma” vértanúkról, akik nehéz körülmények között, poütikai, társadalmi nyomás alatt élnek (mert híveik is ott élnek, és a pásztornak ki kell tartania a nyáj mellett, mert másként elszélednek,és a ragadozó megrontja őket). Belső aggodalom és félelmek között, sokszor a külsőktől meg nem értve, elmarasztalva és igazságtalanul elítélve teszik, ,,a- mit lehet”, és élnek, és élni tanítják híveiket, am iga vihar el nem vonul. „Ahogy lehet.” Értük külön bizalommal és buzgalommal imádkozzunk!
