A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

431 janak annak a szeretetnek a misztériumáról, amelyet Urunk nyilat­koztatott ki a világnak halálával és feltámadásával" (GS 52). Ha a há­zastársak ezen fáradoznak, a tökéletes egység boldogságában telnek napjaik. Sajgó Szabolcs PARTON pihent a toll a kéz üresség írta hétköznapjait a nagy folyó lomhán lékelt bárkát sodort és szennyes habok közt játszott a szél partot eszméltem sarkamba a víz bele-belekapott kín metszett szememen hályogot láttam a mélyből földerengeni jeltelen sírokat végetlen vonuló tömeget sivatagi dombokat még élő s majdan születő trónokat hányódtak szobrok városok kódexek kőtáblák meg könyvtárosok is éteri s földi dallamok fülükben ringott bölcsőben koporsó ringott a nagy folyó vajúdó anyaméh örökös kripta moraja induló meg altató és mindenek fülében egyszerre requiem zúgott a nagy folyó fénysugár csikordult olykor habjain a mélyben sodródó tárgyakon tört árbócon evezőn üresség írta hétköznapjait

Next

/
Thumbnails
Contents