A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

410

Raoul Follereau, a leprások apostola (1903—1977)

A franciaországi Nevers-ben született egyszerű családból. 15 éves korában ismerkedik meg azzal a lánnyal, Madeleine-nel, aki eszményi hitvestársa, útitársa, titkára, bizalmasa, tanácsadója és őrzőangyala lesz. A Sorbonne-on szerez jogi, irodalmi és filozófiai képesítést. 15 éves, amikor megtartja első nyilvános előadását ezzel a címmel: „Isten szeretet”. Egy kulturális küldetés alkalmával ismerkedik meg Charles de Foucauld lelkiségével, a legszegényebbeket, legelhagyatottabbakat átölelő egyetemes szeretetével. Megalapítja a Charles de Foucauld Társaságot. Európában, Észak-Afrikában és Amerikában több száz előadást tart a szaharai remetéről. Nigerben találkozik először leprások- kal, és megérti, hogy ezeknek a társadalomból kegyetlenül kitaszított, minden szellemi, lelki és orvosi segítséget nélkülöző, szinte elevenen elrothadó nyomorultaknak csak egyetlen „megbocsáthatatlan bűnük” van: a lepra. Madeleine-nel együtt a világ leprás betegeinek szenteli életét.

Először Elefántcsontparton segít felépíteni egy modem lepratelepet (Adzopé); a háború befejeztével pedig útrakel, hogy a világ legtávolabbi táján is megkeresse, megölelje és az életbe visszahívja leprás testvéreit. Raoul és Madeleine Follereau 1950-ben 30000 km-t tesznek meg, „Raoul papa” 43 konferenciát és 7 rádióelőadást tart. 1951-ben Afrikát járják be (találkoznak Dr. Albert Schweitzerrel is): a 40000 km-es út során 63 lepratelepet keresnek fel, Raoul 48 konferenciát ad. 1952-ben 65000 km-t járnak be Libanontól a Fidzsi-szige- tekig. 1953-ban újabb 40000 km-t hagynak maguk mögött Afrikában, ahol meglátogatnak mintegy 30 lepratelepet. 1954-ben többek között Irak, Vietnam, Thaiföld és Japán leprásait keresik fel. Ekkor már tudományosan igazolt tény, hogy a lepra, főképp kezdeti szakaszában, gyógyítható betegség, és csak igen kis százaléka fertőz.

1954-ben először rendezik meg a leprások világnapját. Follereau üzenetében 5 millió leprás embernek kér kegyelmet. Ebben az évben 20, néhány év múlva már 127 ország csatlakozik a kezdeményezéshez. Follereau lassú, szívós propagandamunkával meggyőzi az ENSZ-et is, hogy nyilatkozatban kell biztosítani a leprás betegek emberi jogait. Hadat üzen a világban uralkodó önzés, éhség és nyomor ellen. Létrehozza „A háború egy napját a békéért” mozgalmat. A tervet VI. Pál pápának is bemutatja. Járni már aüg tud, amikor Dom Helder Cama- rával, kalkuttai Teréz anyával és Roger Schutzcel még részt vesz egy tüntetésen, amelyet Milánóban tartottak az éhínség felszámolásáért. — A lepra, a háború, a nyomor és az önzés ellen vívott világméretű küzdelmének folytatását végrendeletében a világ ifjúságára bízza.