A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
40 igény még jezsuitáknál is megfigyelhető. Az idősebb nemzedék jezsuitái életükben kétszer végeztek nagy lelkigyakorlatot, egy fiatalabb jezsuitánál nem ritka, hogy 3—4 alkalommal elvonul egy hónapra, hogy idejét imában, elmélkedésben, Jézus társaságában töltse. A világiaknál is (akik sokkal nagyobb számban veszik igénybe lelkigyakorlatos-há- zunkat, mint a szerzetesek) ugyanezt figyelhetjük meg. A „cursillók” és a hozzájuk hasonló csoportok feltámasztják az igényt a lelkigyakorlatok iránt. Turcotte atya, A Szív szerkesztősége és olvasói nevében hálásan köszönjük az interjút! Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából — Hogy mibe nem keveredhet a nyáj pásztora! — sóhajtott fel a lőcsfalvi pap, mikor végighallgatta Tanyi Jánosné siránkozását. — Főúr, segítsen ki engem abbul a bajbul, mert az én Jánosom nagy bajba keveredett miattam, és én nem merek szólni neki, mert haragjában vagy elkeseredésében még bennem is kárt teszen. — Jó, jó, lelkem, majd beszélek a fejével, és magának semmi bántódása nem esik majd. Csak nyugodjon meg, és tegye az ártatlant. * * * Hát tulajdonképpen mi baj is esett a Tanyiék portáján mostanában? A két Tanyi gyerkőc, a Pista meg a Jóska, már rég nyaggatták apjukat, hogy szerezzen nekik egy ,,igazi pulikutyát”. Végül is sikerült a major juhászától kialkudni két kölyköt, mert a juhász pulija négyet kölykedzett. Mikor a kölykeket elválasztot- A KUTYA- ták, és maguktól is tudtak táplálkozni, elhozták a két szurokfekete pulikölyket. Volt nagy öröm„ A VESZEDELEM két gyerek szüntelen a kutyák körül volt. Apjuk szép kis kutyaólat szerkesztett. Kétszobás lakásuk volt külön bejárattal. Mindegyik ajtónyílás felett a fiúnak és a kutyájának a neve. A Dundi a Jóskáé, a Lurkó a Pistáé. A kutyaólat a tehénistálló és a sertésól közötti térben helyezték el. A két kutya szépen és gyorsan fejlődött, és nagyon játékos állatok voltak. * * *