A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

37

Nemesszeghy Ervin

A SAINT-JÉROME MELLETTI JEZSUITA LELKIGYAKORLATOS-HÁZ

Ha valaki Montréalból a 15-ös autópályán északnak indul, fél óra múlva egy dombtetőn hatalmas épületet pillant meg. Az épületet 350 hektáros magánterület veszi körül, melynek nagy része erdő. Mindez a francia kanadai jezsuita rendtartomány tulajdona. A jezsuita atyák e házukat az ötvenes évek végén építették noviciátusuk és harmadik probációjuk (terciájuk) otthonául. De tíz éven belül nagyon lecsökkent a hivatások száma, a noviciátus egy kis családi házba költözött, és e hatalmas épület lelkigyakorlatos-ház lett. Óriási forgalmat bonyolít le„ Kezünkben van az 1981-es év statisztikája. 1981-ben 194 csoportban 17 434 személy végzett itt lelkigyakorlatot. Ez az adat magában foglalja 5 csoport harmincnapos, 45 csoport hétnapos, 47 csoport kétnapos és 87 csoport félnapos lelkigyakorlatát. Ezenkívül 1981-ben 992 személy végzett itt (túlnyomó többségben hétnapos) egyéni lelkigyakorlatot, 10 385 személy egynapos vagy félnapos lelki napot, 3556 személy pedig egynapos vagy félnapos tanulmányi gyűlésen vett részt. Összesen tehát 1981-ben 32 367 személy vette igénybe a lelkigyakorlatos-házat, ami átlagosan napi 88 személyt jelent. Megkértük Blaise Turcotte jezsuita atyát, aki már évek óta a lelkigyakorlatos-ház egyik adminisztrátora, hogy adjon interjút A Szív olvasói számára.

Turcotte atya, a statisztikai adatok világosan mutatják a lelkigyakorlatos-ház sikerét. Minek köszönhető ez?

Sok tényező játszik itt közre. Talán elsőnek említeném szerencsés földrajzi helyzetünket. Montréal a közelünkben elhaladó autópályán 35 perc alatt elérhető. Nálunk minden csendes, a levegő friss; 350 hektáros területünkön a sok kis erdei ösvényen nyugodtan imádkozhat a lelkigyakorlatozó. A ház építési