A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-07-01 / 7. szám
320 A kérdések a következő témákra vonatkoztak: 1) félelem és bizalom a jövővel szemben; 2) a plébániai életben elvegyülve az evangéliumi kovász szerepét akarják betölteni a fiatalok. A kis világi közösségek lehetnek-e ezáltal főleg a szemlélődés kovászai? 3) Milyen kockázattal jár a fiatalok elkötelezettsége a békéért, az élet védelméért és az emberméltóságért? 4) Hogyan lehetséges a kiengesztelő- dés, amikor a másik visszautasítja a megbocsátást? 5) A világ békéje jórészt a javak igazságos elosztásától függ helyi és nemzetközi szinten: lehet-e ma az Egyház a javak igazságos elosztásának sugallója? 6) Az evangélium arra szólít fel bennünket, hogy mindenekfölött szeressük a feltámadt Krisztust; e téren mit vár a pápa a jelenlevő fiataloktól? 7) Hogy a feltámadás és a kiengesztelődés jóhírének hordozói legyünk, a kiengesztelődés zarándoklatára vállalkoztunk mindenfelé a világon. Kérhetjük-e a Szentatyát, hogy néha imádkozzék értünk? Fiatalok chartres-i zarándoklata A pápa nagy örömmel köszöntötte a fiatalokat Péter és Pál apostolvértanúk sírjánál, és készségesen segíti őket a hit és a kiengesztelődés zarándokútján. Katolikusok és nem katolikusok vannak jelen; mindnyájuk előtt a pápa tanúskodni akar Krisztusról, aki az Út, az Igazság és az Élet, és tanúskodni akar az Egyházról. Hogyan lehetünk az öröm és bizalom tanúi korunkban? (1. kérdés) — Hitünk erejében, amelyben megvalljuk: Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, hogy a világ üdvözüljön általa. Az ad biztonságot a cselekvésben, hogy megpróbálunk úgy szeretni,
