A Szív, 1983 (69. évfolyam, 1-12. szám)
1983-05-01 / 5. szám
220 De meg kell vallanom: amikor Jézus Krisztusba vetett hitemről adok számot, engem nem elégít ki, hogy a legtökéletesebb vallás alapítójának ismeijem el. Különben is ki biztosít, hogy nem lép föl majdan egy még tökéletesebb vallásalapító? Még az sem elégítene ki, ha az abszolút tökéletes vallás alapítóját ismerném föl benne. Amit ő hitem számára jelent, az nem merül ki egy új vallási jelenség megalkotásában... Jézus Krisztusban én az emberek között megnyilatkozó Isten végső kezdeményezését ismerem föl, amely lehetővé teszi az emberek történelmének végső értelmezését. Azt a kimeríthetetlen Eseményt fedezem föl benne, mely az egyedülvaló Istenről beszél nekem, arról az Istenről, aki végsőkig beteljesíti egész teremtésének szavát. Egy abszolút, minden emberre vonatkozó jövő örömhírét fogadom Benne. Amikor Jézus Krisztus tanítványa leszek, vele az emberi történelem abszolút súlypontja húz magához. Nem lesz több hozzá hasonló: Isten immár sem meg nem kettőzheti őt, sem ellene nem mondhat, sem messzebbre el nem mehet, mint őbenne. Ezért beszélek inkább Jézus evangéliumáról vagy a Jézus-eseményről, mint Jézus vallásáról: Jézus vallása csak egy része az evangéliumnak. Híreket, rítusokat, intézményeket össze lehet hasonlítani — a Jézus-esemény azonban összehasonlíthatatlan, egész teljességében összefoglal mindent Isten végső szavában, Jézusban, akiben minden beteljesedik. P.-A. Liégé domonkos teológus SZERETNI MINDVÉGIG Jézus a végsőkig hű marad ahhoz, ami volt, amit tanított és tett. Meghirdette és megvalósította Isten országát: hirdette és megmutatta, hogy Isten velünk van, és szabadulást hoz nekünk. Nem olyan szabadulást, amelyet erőszakkal és hatalommal lehet elérni, nem olyan szabadságot, amely rabsággal végződik. Jézus alapvetőbb, gyökeresebb forradalmat akart: a szív megváltozását. Mert csak a SZERETET képes megsemmisíteni gyökerestül az erőszak, a gyávaság és az önzés minden formáját. Csak a szeretet változtathatja a rosszat jóra, a halált életté.
